Csak a jó bornak kell cégér – Mozart in D hangverseny Komáromban
A Komáromi Kamarazenekar PT, Komárom Városa és a Komáromi Művészeti Alapiskola a fenti címen nagyszabású Mozart-hangversenyt rendeztek. A hangverseny műsorát az ötletgazda, Medveczky Szabolcs, a Komáromi Kamarazenekar művészeti vezetője és karmestere így állította össze: Don Giovanni Overture, Piano Concerto No. 20., Requiem K, V 628, melynek szólistái Sárközi Xénia – szoprán, Eva Pintérová – alt, Ottokar Klein – tenor és Gaál Jenő – basszus voltak.
Sokak véleményét összegezve egyértelműen leszögezhetjük: a komáromi Kultúrpalota patinás dísztermét zsúfolásig megtöltő – a nemesebb zenét is igénylő – közönségnek nagy élményben volt része. Medveczky Szabolcs a műsorválasztást illetően ismét nagyot mert álmodni, mi több: avatott kézzel valódi „együttessé” tudta összekovácsolni zenekarát a Józsa Mónika karnagy által kiválóan felkészített énekkarral, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusával és az ugyancsak becsületesen felkészült szólistákkal.
Különösen nagy örömünkre szolgál, hogy a zenekar és a kórus mellett a koncert énekes szólistái is mind hazaiak voltak. Sárközi Xénia Komáromszentpéter szülötte – a Komáromi Művészeti Alapiskola volt növendéke Balog Rózsa osztályában –, aki a Budapesti Zeneakadémián szerezte énekművészi diplomáját. Eva Pintérová érsekújvári, az éneklés művészetét a Pozsonyi Konzervatóriumban tanulta, és a bécsi Prayner konzervatóriumban tökéletesítette. 2013-óta a Bécsi Állami Opera Extern Kórusának, és az intézmény Konzertvereinugung csoportjának tagja, 2015-óta a csoporttal résztvevője a Salzburgi Nyári Operafesztiválnak. Ottokar Klein Érsekújvárban született (jelenleg a város polgármestere) világjáró operaénekes. Gaál Jenő Komárom szülötte, családjával Somorján él, a világot járó Szlovák Filharmónia Kórusának szólistája. Fejes Krisztina zongoraművésznő Budapestről érkezett. Fellépésével most is igazolta a – Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester által – róla írottakat: „Kitűnő előadóművész. Technikai felkészültsége csak alapja magasfokú zeneiségének. Tónusa, kifejezőkészsége színes, sokrétű és poétikus.” Most is felettébb nagy élmény volt játékát hallgatni.
Most tekintsünk be egy kicsit a kulisszák mögé. Hogyan születik egy ilyen nagyszabású rendezvény? – kérdezem Rudolf Harmatot, aki megalakulásától kezdve mindmáig aktív muzsikusa a zenekarnak, mi több: a zenekar (egyben polgári társulás elnöke) életének fő szervezője, a működéshez szükséges anyagiak (pályázatok útján és támogatók általi) biztosítója. A válasz: összefogással; a szervezés terén egyre többet segítenek az ifjabb zenekari tagok – kollégáim: Kulin Eduard és Boris Borsányi, a helyi művészeti alapiskola pedagógusai.
– A szervezőknek mi okozta most a legnagyobb gondot?
– Megtalálni azt a műkedvelő kórust, amely képes és hajlandó egy olyan nagylélegzetű mű, mint Mozart Requiemje megtanulására és hivatásos szinten való előadására; továbbá a szólistákkal való egyeztetés: a próbalehetőségek megtalálása. Hogy végül is a hangverseny összeállt, az főképpen annak köszönhető, hogy úgy a zenekari és énekkari tagok, mint a szólisták vállalták a nagy kihívást, és nagyon akarták, hogy ez a nem mindennapi kezdeményezés létrejöjjön itt Komáromban. – Köszönet érte mindenkinek – fűzöm hozzá én.
– Tudom, az utóbbi időben a zenekar is sokat vállalt, és keményen dolgozott, hiszen – a mű születésének 85-ik évfordulója alkalmából – vállalta Kodály Zoltán Galántai táncok című nagyzenekari művének Galántán való előadását is. Jelen voltam, nagy siker volt. Hogyan tovább?
– A Galántai táncok más Kodály művek társaságában november 5-én Dél-Komáromban újfent előadásra kerül; nagy örömünkre lenne, ha a Mozart-koncertünket is többször eljátszhatnánk, ha meghívnának bennünket vendégszereplésre – mondta az elnök úr.
Jómagam szentül meg vagyok győződve róla, hogy az ilyen nagyszabású zenei rendezvényre másutt is lenne igény; de a média részéről sokkal nagyobb odafigyelésre lenne szükség! Mi több: mind a helyi televízióban, mind a Szlovák TV magyar adásában az illetékeseknek teret kellene biztosítaniuk egy-egy nívós hangverseny (ünnepnapokon való) közvetítésére. Ha ezáltal a nagyközönség megismerné hazai művészeinket – zenakarokat, énekkarokat, szólistákat – bizonyára több kisvárosunk élne a lehetőséggel: azok meghívása által színesebbé, gazdagabbá, színvonalasabbá tenni az ünnepi rendezvényeiket.
Egyelőre azonban örüljünk annak, hogy – élén kiváló művészeti vezetőjével már 50 éve működik a Komáromi Kamarazenekar, 54. életévét tapossa a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, s hogy a két nagyszerű társaság egymásra talált. Örüljünk, hogy a zenekar működését Észak- és Dél-Komárom egyaránt támogatja, és reménykedjünk, hogy Galántát majd több helység is követi: érdeklődéssel lesz mind a Komáromi Kamarazenekar, mind pedig a Vass Lajos Kórus, s csakúgy a régiónkban élő kiváló művészeink iránt is.
(Stirber Lajos, fotók: Krűger Viktor)
