Az öt évvel ezelőtt elhunyt Gáspár Tibor Tanár Úrra emlékeztek
Az öt évvel ezelőtt 83 évesen elhunyt legendás hírű, ellenzéki nézeteit az előző rendszerben is nyíltan vállaló felvidéki pedagógusra és kultúrmunkásra, Gáspár Tiborra emlékeztek tisztelői augusztus 14-én este a komáromi református temetőben álló síremlékénél, amelyen Ady Endre sorai olvashatók: “Én magyar daccal ébren voltam akkor, amikor mindenki aludt“ – írja a hírek.sk portálon Nagy-Miskó Ildikó, a megemlékezés kezdeményezője.
A Hírek.sk kezdeményezésére a tanár úr halálának 5. évfordulóján több hajdani diákja, kollégája és további tisztelője virágokkal érkezett a komáromi református temetőbe, ahol Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója az általa irányított intézmény igazgatósága, tanári kara és diáksága nevében beszéddel tisztelgett Gáspár Tibor emléke előtt.
„ Gáspár Tibor 1928. április 25-én született Kulcsodon. Mindig nagy-nagy szeretettel beszélt a családi fészekről. Édesapja református lelkész volt, akitől a könyvek szeretetét örökölte, édesanyja pedig háztartásbeli volt, és nagyon szépen zongorázott, tőle pedig a művészetek, így a színház szeretetét is örökölte. Életének másik fontos állomása Pápa volt, amely református kollégiumában dédapjához, nagyapjához és édesapjához hasonlóan 1939-től 1948-ig tanult. Büszkén emlegette, hogy dédapja Petőfi Sándornak és Jókai Mórnak volt a diáktársa. Majd a hontalanság éveiben hazajött, s a pozsonyi bölcsészkaron magyar nyelv-történelem szakon végzett, aztkövetően 1955-ben lett az akkor még 11 éves középiskolaként működő Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium tanára. 46 évig, azaz 2001-ig állt a katedrán, s az idő alatt közel 5 ezer diákja volt. 1959-ben újraindította az irodalmi színpadot, amelyben közel 30 év alatt 1 500 diákja szerepelt. 64 tanítványa ért el kiemelkedő eredményeket, azaz 1-3. helyet az országos szavalóversenyeken. 62 összeállítás, lírai oratórium és diákjáték fűződik a nevéhez“ – ismertette a tanár úr életútját.
Majd hangsúlyozta: nagyon sok kitüntetést kapott, amelyek közül megemlítette a legjelentősebbeket.
„Komárom város önkormányzata Pro Urbe díjjal, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Czabán Samu-díjjal jutalmazta őt. A Magyar Közösség Pártja (MKP) parlamenti képviselői frakciója Pro Probitate – Helytállásért-díjat adományozott neki. A rendszerváltás után érdekes módon a szlovák oktatási minisztérium is felfigyelt tevékenységére, s megkapta a pedagógusoknak a tárca által adható legmagasabb elismerést, a Nagy Szent Gorazd-díjat. Az 1956-os bátor cselekedeteiért 2011-ben posztumusz Tóth Ilona-díjban részesítették őt. Egyik kedves diákja a következőképpen fogalmazta meg tanítási módszerét: nem számon kért, hanem mindig adott: emberséget, magyarságunk megélését, tisztességet“ – fejtette ki Andruskó.
Azt is felidézte, hogy Kustyán Ilona volt gimnáziumi igazgató-helyettes Gáspár Tibor halála előtt pár hónappal egy utolsó interjút készített vele. Abban a tanár úr a következőket fogalmazta meg:
„Összetartásra, egységre, a gyermekáldás növelésére, oktatási és kulturális intézményeink jó szinten tartására, szilárd akaraterőre, bátor helytállásra, egymás iránti tiszteletre van szükségünk. A történelem nagy tanulsága, hogy azok a közösségek, amelyek széthúznak, belső ellentétekben vergődnek, folyamatosan elsorvadnak, majd elpusztulnak. Viszont az összetartó, egységbe kovácsolódott közösségek olyan erősek, hogy még a vereségből is fel tudnak emelkedni, talpra tudnak állni, s tovább tudják építeni a megmaradás útját. Nekünk is most már nem múlton kell keseregni, hanem szilárd egységben jövőt kell építeni“.
[envira-gallery id=”3236″]
(Az egész cikk elolvasható a hirek.sk ITT, fotók a megemlékezésről: Nagy-Miskó Ildikó)