Kiss Péntek József emlékgálával kezdődött az 56. Jókai Napok
2019/6/12
A Komáromi Városi Művelődési Központ, a Komáromi Jókai Napok Alapítvány és Komárom városa szervezésében, Kiss Péntek József rendező, tanár, író tiszteletére tartott emlékgálával egybekötött ünnepi megnyitóval vette kezdetét az 56. Jókai Napok, a szlovákiai magyar amatőr színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok közel egyhetes, június 16-ig, tartó fesztiválja.
Ahogy a népek, nemzetek, családok életében fontosak a tradíciók, hiszen magukban hordozzák múltunknak, gyökereinknek azokat az emlékeit, melyeket értékként szeretnénk tovább örökíteni, áthagyományozni az utánunk jövők kulturális emlékezetébe, úgy egy város számára is különleges jelentőséggel bír egy ilyen régmúltú, emblematikus fesztivál megőrzése és tovább örökítése.
Ötvenhat év. Több mint fél évszázad. Hosszú idő. Sok minden változott, az elmúlt évtizedekben azonban egy dolog állandó volt, mintha már ugyanúgy hozzátartozna a városképhez, a fesztivál hangulatához, mint gazdájához Kiss Péntek Jóskához, mert nekünk, komáromiaknak Jóska volt, az ő ütött-kopott kerékpárja. Hol lehet?!
A színházterem megtelt, kezdődhet az ünnepi műsor, melyet Spátay Adriana, a Selye János Gimnázium tanára, és egyben Varga Emese dramaturggal közösen a gálaműsor rendezője nyitott meg. Majd köszöntötte a rangos fesztivál díszvendégeit, köztük Keszegh Béla polgármestert, Rigó Konrád államtitkárt és Molnár Norbertet, a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatóját.
Ezt követően Keszegh Béla polgármester lépett a színpadra, aki köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „A Jókai Napok hete, a város életének egyik elizgalmasabb időszaka. A belváros megtelik zsibongó fiatalokkal, akik élményekkel gazdagodnak és akik által élményekkel gazdagodik minden komáromi, aki ellátogat az amatőr színjátszók előadásaira. Fájlalom, hogy ezek a színjátszó csoportok a nevükben hordozzák az amatőr szót, mert a fesztivál több évtizedes tapasztalata azt mutatja, hogy a résztvevők többnyire kiemelkedően magas színvonalú bemutatókkal érkeznek a megmérettetésre. “Majd méltatta Kiss Péntek József személyét és hangsúlyozta a szlovákiai magyar amatőr és hivatásos színjátszásért tett érdemeit. Külön kiemelte, hogy a rendezvény helyszíne egyben szimbolikus is, hiszen az 1999 júniusa és 2003 márciusa közötti időszakban Kiss Péntek József töltötte be kőszínházunk igazgatói posztját, miközben a kiemelkedően sikeres GIMISZ Diákszínpad rendezőjeként tanárként, emberként is rengeteget tett a tehetséges diákok színészi vénájának erősítéséért. Beszédét pedig azzal az ígérettel zárta, hogy Komárom Városa továbbra is mindent megtesz a Jókai Napok támogatásáért, és a fesztivál színvonalának emeléséért.
Rigó Konrád államtitkár visszaemlékezett azokra a számára meghatározó évekre, amikor még ő is „Jókai Napos “volt. Kifejtette, hogy az amatőr színjátszásnak milyen komoly szerepe van a szlovákiai magyarság kulturális és nyelvi megmaradásában, majd sok sikert kívánt minden résztvevőnek.
A versenyzők elbírálása, ahogy azt Spátay Adrianától megtudhattuk, egy öttagú zsűri feladata lesz, melynek tagjai: Hizsnyai Géza-színházi szakember, Matusek Attila- színművész, Michač Gábor – díszlet-, jelmez- és bábtervező, Naszlady Éva – színművész, drámatanár, Perényi Balázs-színikritikus, drámatanár.
A hivatalos rész után kezdetét vette az emlékgála. Ennek megszervezésében oroszlánrészt vállalt az ÉS?! Színház két frontembere, Várady Kornélia és Szabó Csilla, valamint a VMK kultúrmenedzser Bajkai Csengel Mónika.
Tíz színész, tíz ismert színész lépett fel az este folyamán, egy-egy önállóan választott produkcióval. Egy olyan előadással, amivel egykori tanáruknak, mentoruknak és példaképüknek szerettek volna üzenni, köszönetet mondani, amiért segítette, támogatta őket. És nem csak diákéveik alatt, de később is, mert Kiss Péntek Józsefre a „gyerekek “Andruskó Marcella, Jókai Ágnes, Holocsy Katalin, Szvrcsek Anita, Lajos András, Horváth Sándor, Ficza István, Matusek Attila, Habodász István, Rancsó Dezső, mindig számíthattak.
Abban, hogy az est felejthetetlen maradt minden résztvevő számára, nagy szerepe volt még Culka Ottónak, Dobri Dánielnek és Lakatos Áronnak is.
A színvonalas, megrázó erejű produkciók közt Kiss Péntek Józseffel készült riportfilmek részleteit mutatták be, valamint róla készült fotókat láthatott a nagyközönség. A bravúros fináléban egyik kedvenc musicaljének, a Hairnek a záródalát, a „Jöjj el napfényt” adták elő az egykori diákokból lett ismert színművészek- „Játssz még, játszd azt, Hogy szabad vagy…“
Neki soha nem kellett eljátszania, mert ő lélekben mindig szabad volt, az ő személyes szellemi szabadsága ellensúlyozta még a szabadság történelmi hiányát is. Közben vívta a maga egyszemélyes harcait, a szavak erejével, az irodalom fegyverével. Hitelesen. Egyszerre volt cselekvő és szemlélődő, sorok közt olvasó érzékeny ember.
Elsötétül a vászon, talán odafönt a mennyei páholyban Jóska leveszi a szemüvegét, kitörli szeme sarkából a meghatódottság könnyeit. Mindig itt volt, ahogy mesélte nekem egyszer „A legelső Jókai-napokon, 1964-ben már ott ültem a nézőtéren. A Csemadok lévai alapszervezetének bemutatásában Jókai Fekete Gyémántok című regényének dramatizált változatát hallgattuk meg, mert egy oszloptól semmit sem láttunk, ami nagyjából annyira volt izgalmas, mint egy Tarr Béla film első húsz perce. Családomból többé nem is jött velem senki színházba! Nekem azonban ez nem tudta kedvemet szegni. Megszállottan kerestem a kapcsolatot a színházzal, a színjátszással.”
Sok minden változott, az elmúlt évtizedekben azonban egy dolog állandó volt, mintha már ugyanúgy hozzátartozna a városképhez, a fesztivál hangulatához, mint gazdájához, Kiss Péntek Jóskához, mert nekünk, komáromiaknak Jóska volt, az ő ütött-kopott kerékpárja. Hol lehet?!
(komaromonline.sk – JN, fotó – Pálinkás Eszter)