Emlékezéssel és ünnepléssel kezdődött a 230 éves Komáromi Zsidó Hitközség jubileuma

Idén 230 éves a Komáromi Zsidó Hitközség. A jubileumi programsorozatot a Zsidó Kultúra Európai Napján, augusztus 22-én, a komáromi zsidó temetőben, ahol hovatartozástól függetlenül közösen emlékeztek meg a Holokauszt komáromi és környékbeli áldozatairól, nyitották meg. Az eseményen jelen volt Bukovsky László, a szlovák kormány kisebbségi biztosa, Szacsúri László, Magyarország pozsonyi Nagykövetségének konzulja, Komárom polgármestere Keszegh Béla és alpolgármestere Varga Tamás, Andruskó Imre a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója, Kiss Róbert általános helynök-kanonok, Verő Tamás budai főrabbi és Nógrádi Gergely főkántor.

Az ima utáni nyitóbeszédében Paszternák András, a Komáromi Zsidó Hitközség programkoordinátora elmondta, hogy „amikor ezekben az években, több mint hét évtizeddel a Holokauszt borzalmai után, lassan „elengedjük” az utolsó még köztünk élő túlélők, krónikások kezét, egyre nagyobb a felelősségünk. Össze kell gyűjtenünk a még el nem mondott történeteket, meg kell hallgatnunk újra és újra a családi elbeszéléseket.”

Megtudhattuk tőle továbbá, hogy a múlt emlékeinek megőrzése érdekében elkezdték a Szentföldre kivándorolt dunamocsi, Herzog Itzhak memoárjának szerkesztését, amit négy-öt évvel ezelőtt juttatott el a hitközséghez, s megjelentetését a Hitközségi Híradóban. Ezt követően a Mártírnap hagyományait követve számot vetett az elmúlt esztendő történéseivel. Arról, hogy járvány alatti időszakban, a megváltozott világban, amikor fizikailag távolra kerültek egymástól a hittestvérek, a virtuális világnak köszönhetően egy támogató, segítő közeget sikerült alakítaniuk, melyben lelkileg, szellemileg és intellektuálisan is öröm és ajándék volt a közösen eltöltött idő. Erőt adott. Erőt, a közelmúlt közös veszteségeinek és a közös gyásznak az elviseléséhez.

A megemlékezés órájában dr.Verő Tamás főrabbi, szavaiban felidézte a komáromi zsidóság deportálása előtti vészterhes sötét napokat, amikor az addig megbecsült, tiszteletben álló lakók, a zsidó-törvények elfogadása és szigorodása következtében, kirekesztetté és megbélyegzetté váltak. Ruhájukon sárga csillag jelezte, hogy a „kiválasztott népre”, akik az Örökkévalótól feladatul azt kapták, hogy „nem hatalommal, sem nem erővel” vigyék a bölcsességet, a tudást és a jót, mint a történelem során már annyiszor ismét megpróbáltatások várnak.

A Holokauszt nem a zsidók deportálásával vette kezdetét, hanem a náci propagandagépezet beindulásával, aminek hatására a zsidókat először kirekesztették a társadalomból, majd megfosztották emberi méltóságuktól, végül kiszolgáltatták őket a náci halálgépezetnek. Rájuk és arra a hatmillió elhurcoltra emlékeztek ma, akik a holokauszt áldozatai lettek.

A helyi zsidóságot először a Csillag-erődbe internálták, ahol az éhség, a szomjúság és a bizonytalanság félelme gyötörte őket. Az itt eltöltött napok szenvedése után a bevagonírozás tűnt a kisebbik rossznak. A komáromi zsidóság deportálására 1944. június 12-én és 15-én került sor. A Duna jobb partján lévő vasútállomásról, – a személyállomás és a híd között húzódó első vasútvonalról – összesen 5463 személlyel, ebből 2170 komáromival indult el a vonat. Őket Birkenauba, a II. számú altáborba vitték, ahol a körülmények pokoliak voltak.
A Menház emlékkönyve 1922 mártírhalált halt áldozat nevét őrzi.

Beszédében a főrabbi kiemelte, hogy a jelenlévők annak köszönhetik életüket, hogy felmenőik azon kevesek közt voltak, akik túlélték a haláltáborok borzalmát és hazatértek a koncentrációs táborokból, a munkaszolgálatból, a krematórium és elgázosítás árnyékából.

A komáromi zsidó temetőben a megemlékezést dr. Nógrádi Gergely imája zárta.

A nemzetközi rendezvénysorozat ezt követően a Menházban folytatódott, ahol dr.Verő Tamás főrabbi a szeptember 6-án beköszöntő zsidó újév, a Ros Hásáná kapcsán tartott lebilincselő előadást.

A Kehila-díjak átadása sem maradt el. 2003 óta ezzel az elismeréssel köszöni meg a helyi közösség mindazok munkáját, akik a zsidó történelem, kultúra, hagyományok, és az elnéptelenedett hitközségek emlékének ápolása terén fontos küldetést teljesítenek. A díjazottakat – Dr. Bajcsi Ildikó történész a Clio Intézet munkatársa, felvidéki tudományszervező, a tatabányai Jóna Imre tanár, politológus, közgazdász és helytörténész, a komáromi Saláth Richard, aki 25 éve a komáromi Hitközségi Híradó grafikai munkatársa, és Ernest Salzer a kassai Klezmer Band hegedűse, és helytörténész – Paszternák Zsuzsanna méltatta.

A Zsidó Kultúra Európai Napját igazi ünneppé, az élet ünnepévé, Dr. Nógrádi Gergely főkántor, író és operaénekes bravúros koncertje tette a komáromi Menházban.

A Komáromi Zsidó Hitközség jubileumi programsorozatának megnyitója az Eötvös utca 9. alatt található felújított zsidó rituális fürdő, a Mikve megtekintésével zárult. Paszternák András ezzel kapcsolatban elárulta, remélik, hogy valamikor még a jövőben be fogja tölteni eredeti funkcióját.

(komaromonline.sk, JN)