Az izsai Leányvár ma felkerült az UNESCO világörökségi listájára

Ma hivatalosan bejelentették, hogy a Limes Romanus részét képező izsai Kelemantia sorozathelyszínként felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Erről az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló 44. tanácskozásán döntött.

A jelölésre vonatkozó pályázatot, mivel Magyarország az utolsó pillanatban visszalépett, Szlovákia Németországgal és Ausztriával együtt nyújtotta be.

A ma meghozott eredmény egy tizennégy éve húzódó munkafolyamat és a pályázatot benyújtó országok közti sikeres együttműködés eredménye. A szlovák részről kidolgozott pályázatot és a nevezés benyújtását a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony, Izsa község, valamint a Kelemantia területének kezelője, a komáromi Duna Menti Múzeum koordinálta.

„Az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megkapjuk-e ezt a rendkívül nagy jelentőségű védjegyet, mivel közvetlenül azelőtt, hogy az UNESCO világörökség Bizottsága határozott volna a pályázatunk előzetes elbírálásáról, a magyar fél, immár másodszor, az utolsó pillanatban kihátrált és visszavonta a nevezését. Ausztriával és Németországgal közösen azonban kértük, hogy az UNESCO döntsön a mi nominációnkról. Hatalmas siker, hogy tizennégy év után számunkra kedvező döntés született és ezzel a Kelemantia felkerült az UNESCO által védett helyek listájára, ahol olyan ismert helyek szerepelnek, mint például a Tadzs Mahal, Babilon ókori városa, Kínai nagy fal, Machu Picchu. Azok a helyek, amelyeknek „védjegye” az UNESCO világöröksége besorolás, kiemelt helyen szerepelnek az idegenforgalmi irodák és helyszínek kínálatában is. Véleményem szerint két-három éven belül, ennek köszönhetően jelentősen meg fog emelkedni a városba látogató turisták száma.” – nyilatkozta portálunknak az eredményhirdetés utána múzeum igazgatója, Ing. PhD. Csütörtöky József.

A limes évszázadokon át képezett határt a Római Birodalom és a birodalmon kívüli germán törzsek területe között, és az Északi-tengertől a Fekete-tengerig húzódott. A Duna képezte a Római Birodalom természetes északi határát Bajorország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország területén, és tovább a tenger felé.

A Szlovákia által benyújtott pályázatban a dunai limes Pozsony Oroszvár városrészében fennmaradt Gerulata elnevezésű római katonai tábor maradványai, illetve az izsai Kelemantia Római Katonai tábor romjai kerültek be, így mostantól ez a két helyszín szerepel az UNESCO világörökség listáján, ami hatalmas presztízsértékkel bír.

(komaromonline.sk, forrás: Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal)