Czirfusz Mónika: Ahogy az influenzavírusok, úgy a koronavírusok is velünk maradnak

Marek Krajčí egészségügyi miniszter nemrég bejelentette, hogy Szlovákiát elérte a koronavírus-járvány második hulláma. Tavasszal egy interjú során Prof. MUDr. Vladimír Krčméry DrSc., a nemzetközileg elismert orvosprofesszor azt nyilatkozta, hogy a nyári meleg visszafogja szorítani a vírus terjedését, és visszatérte legkorábban ősszel várható. Mutálódott a vírus vagy jóval ellenállóbb és alkalmazkodóbb annál, mint ami úgy általában ezekre a mikroorganizmusokra jellemző? – kérdeztük MUDr. Czirfusz Mónikát, PhD. mikrobiológust, az országos Klinikai Mikrobiológiai Társaság elnökét, a komáromi autovakcinás mikrobiológiai laboratórium vezetőjét, az országos járványügyi intézkedések meghozataláért felelős Nemzeti Klinikai Kríziscsoport tagját.

Azt, hogy a nyári meleg visszaszorítja a vírus terjedését, csak feltételeztük, senki sem állította, hogy ez biztosan így lesz. Mivel ez egy új fajta koronavírustörzs, igazából nem lehetett előrevetíteni a történéseket. Zárt térben mindenképpen jól terjed, ezért csak ismételni lehet a korábban elhangzott szabályokat – ha akadályt állítunk a vírus levegő általi terjedésének, azaz szájmaszkot viselünk és tartjuk az ajánlott távolságot, lényegesen csökken a fertőződés veszélye, illetve minimális a fertőző adag. Nem igazán a vírussal van a gond, hanem azzal, hogy az embereknek elege lett a korlátozó intézkedésekből és mivel azokat kevésbé következetesen tartják be és keresik a közösségi szórakozás lehetőségeit, a vírus újra tud terjedni.

Sokan gondolják úgy, hogy felesleges ennyi óvintézkedés, amikor az influenza jóval fertőzőképesebb, mégsem vonulunk előle karanténba. Miben különbözik leginkább a koronavírus a szezonális influenzától és miért veszélyesebb?

A korai óvintézkedéseknek és azok következetes betartásának köszönhetően Szlovákiában eddig minimális volt a COVID 19 halálozási aránya, tehát az óvintézkedések kulcsfontosságúak. A betegség azért alattomos, mert viszonylag sok a tünetmentes hordozó, hosszú a lappangási idő és a veszélyeztetett csoportoknál (idősek, krónikus betegek) nagyon súlyos lefolyású tüdőgyulladást okoz a vírus. A szezonális influenza ellen van oltás, amivel megelőzhető a súlyos kimenetelű betegség, az új típusú koronavírus kapcsán az oltóanyag még nem elérhető, ezért a súlyos kimenetelű betegséget csak az óvintézkedések betartásával kerülhetjük el.

Az influenzáról az első írásos emlék i.e. 412-ből származik, az első tömeges megbetegedést pedig a 16. században dokumentálták. Oltóanyag viszont csak a múlt század közepén, majd egy évtizedes kutatás után lett. Ennek ellenére még mindig évente 800-1000 lakos hal meg évente hazánkban a betegség szövődményeibe. Miért nem tudjuk leküzdeni, ha a világ legrettegettebb kórokozóit – a fekete himlőét, pestisét, kolerát – sikerült? Lehet, hogy a koronavírustól sem fogunk tudni megszabadulni?

Szlovákiában az influenza elleni oltást viszonylag sokan visszautasítják, ezért fordulnak elő minden szezonban halálos kimenetelű influenza fertőzések. Ezek a vírusok mutálódnak, minden évben más antigén szerkezetük van, ezért kell minden szezonban új oltóanyagot gyártani. Ez az oka annak, hogy nem tűnnek el, nem tudjuk leküzdeni őket. Valószínűleg így lesz ez a koronavírus esetében is. Eddig is köröztek koronavírusok az emberi társadalomban, okoztak enyhe lefolyású légúti fertőzéseket vagy hasmenést. A SARS, MERS és a SARS-CoV2 koronavírusok járványok okozói voltak, a legutóbbi pedig világjárványt hozott.

Egy oltóanyag elkészítése komplex feladat. Be kell azonosítani a vírustörzset, meg kell találni azt az antigént is, ami ellen a szervezet hatásos ellenanyagot termel, majd jöhetnek az állatkísérletek, az önkéntesek bevonásával zajló humán kísérletek, a klinikai tesztelés, legvégül pedig a hatósági engedélyeztetés. Évek munkája. (Jó esetben.) Miért nem lehet addig tömegesen kezelni a betegeket az Ebola kezelésére kifejlesztett Remdesivirrel, amit több országban is alkalmaznak már?

A Remdesivir intravénás gyógyszer, amit súlyos lefolyású COVID 19 megbetegedés esetén alkalmaznak. Mivel nincs perorális, azaz szájon át szedhető formája, ezért nem alkalmas ambuláns kezelésre. Amennyiben a fertőzés tünetmentes vagy enyhe lefolyású nincs szükség a Remdesivirre, a vírust leküzdi a páciens immunrendszere.

Andrew Wakefield brit orvos, akitől később a bíróság csalás miatt megvonta a hivatásgyakorlás jogát és kizárta az orvosi kamarából, meghamisított adatokkal publikált tanulmánya elindította az álhírekre épülő oltásellenes összeesküvés-elméletek terjedését világszerte. Immunizálható úgy a lakosság, ha az emberek 28%-a elutasító, 31 % – a bizonytalan (SZTA felmérése) a védőoltással kapcsolatban?

Minden oltásellenesség veszélyes, mert ahogyan Ön is említette, bizonyított tény, hogy bizonyos fertőző betegségeket a populáció több mint 90 %-os átoltottságával sikerült teljesen eltüntetni. Persze vannak emberek, akiknek veleszületett vagy szerzett betegségük okán nem ajánlottak a védőoltások. Őket is megvédi viszont az ún. nyájimmunitás – ha a környezetükben élők magas százalékban vannak oltva, vagy átvészelték a betegséget természetes úton, nem beoltott társaik is biztonságban vannak. A fertőzés az ilyen közösségekben nem terjed. Szlovákiában sajnos elég népszerű az oltásellenesség, sok szülő dönt úgy, hogy gyermekének nem adatja be a kötelező védőoltásokat sem. Ez viszont azt eredményezi, hogy gyengül az említett nyájimmunitás az országban. Ennek jó példája volt a 2018-ban lezajlott kanyarójárvány, de a jövőben előfordulhatnak egyéb, oltással megelőzhető betegségek is. A koronavírus elleni oltóanyag elleni bizalmatlanság érthető, hiszen viszonylag gyorsan kell előállítani, lepróbálni és forgalomba hozni a vakcinát. Az EU-ban viszont szigorú gyógyszerminőségi szabályok vannak érvényben és első a biztonság. Csak akkor fogják engedni a vakcina tömeges alkalmazását, amikor az bizonyítottan biztonságos lesz.

Az első hullám időszakában Szlovákiában példa értékűen sikerült megelőzni a járvány kitörését, még a nemzetközi sajtóban is sok elismerő cikk jelent meg rólunk. Az elért siker azonban mintha paradox módon visszaütött volna és mára a lakosság egyre nagyobb hányada vonja kétségbe a pandémia és a vírus létezését. Ebből kifolyólag valószínűleg nem lesznek ismét olyan fegyelmezettek, mint a tavaszi hónapokban. Milyen következményekkel járhat a lakosság fegyelmezetlen viselkedése?

Csak ismételni tudom – az ismert hármas intézkedés– ROR (rúško, odstup, ruky) – szájmaszk, távolságtartás, a kezek fertőtlenítésé az egyedüli hatásos megelőzés. Érthető a lakosság türelmetlensége, hiszen ezek az intézkedések korlátozzák a mindennapi életünket, de arra kell gondolni, hogy ha ennyi elég a betegség megelőzésére, akkor nem marad más, mint elfogadni, hogy még egy ideig korlátozva fogunk élni, de nem leszünk betegek. Valószínűleg senki sem szeretné átélni azt a szörnyű állapotot, amit Olaszországban vagy Spanyolországban láthattunk a televízió és az internet segítségével a járvány első hónapjaiban. Ott nem vették elég komolyan a járványt és mivel ezekben az országokban a közvetlen emberi kapcsolatoknak és a közös szórakozásnak kultúrája van, a vírus nagyon gyorsan és nagy adagban tudott terjedni, nagy emberáldozatot követelve. Ez lesz a következménye, ha nem leszünk legalább annyira fegyelmezettek és távolságtartóak, mint eddig.

Az Ebola, a HIV, a SARS és a MERS…sorolhatnánk, hiszen jelenleg több mint 200 állatról emberre terjedő betegség ismert, s ami a legriasztóbb, hogy a WHO adatai szerint az elmúlt évtizedben azonosított új betegségeknek a 75 %-a ebbe a csoportba tartozik. Ezek elterjedését mennyire lehet összefüggésbe hozni az emberiség természetpusztításával?

Ezek a betegségek olyan országokból indulnak ki, ahol az emberek túl sűrűen laknak, jellemző a túlnépesedés és az állatokkal való közeli kapcsolat, illetve sokféle vadon élő állat fogyasztása. Elég megnézni egypár dokumentumfilmet kínai piacokról és készen van a válasz. Talán nem kellene enni denevért, vagy szó szerint kígyót- békát, de ez egyes népek kultúrájának a része, nem lehet befolyásolni. Nálunk szerencsére nem jellemzőek a hasonló étkezési szokások, Szlovákia nem sűrűn lakott ország és az emberek alapvetően távolságtartóak, a higiénés szokásaink a koronavírusnak köszönhetően jelentősen javultak, ezért határozottan jók az esélyeink bármilyen elkövetkezendő járvánnyal szemben.

A tudósok szerint, ha sikerül is megállítani a koronavírus-járványt, nagy a valószínűsége, hogy a következő évtizedekben lecsap az emberiségre egy újabb vírus vagy szuperbaktérium. Miért nem hatásos az eddig csodafegyvernek tartott antibiotikum az új törzsek ellen?

Nincs univerzális antibiotikum, különböző baktériumokra különböző antibiotikumok hatásosak. Ezért fontos a mikrobiológia, mert a kórokozó baktériumot ki kell tenyészteni, meg kell állapítani az antibiotikum-érzékenységét és csak így lehet hatásosan kezelni az ilyen kórokozó okozta fertőzést. Vannak baktériumok, amelyek sokféle antibiotikummal szemben ellenálók, kifejlesztettek, vagy szereztek olyan géneket, amelyek ezt az ellenállóképességet biztosítják nekik. Ilyen törzsek sajnos elő fordulnak a mi egészségügyi intézményeinkben is. A mikrobiológiai laboratóriumok hálózata az utóbbi időben sajnos jelentősen megcsappant, megnőtt a minták laboratóriumba kerülésének az ideje és ezáltal a tesztelés minősége is romlott, helyenként egyenesen kritikussá vált. Komáromban is megszűnt a mikrobiológiai laboratórium. A Szlovák Mikrobiológus Társaság harcol ez ellen a tendencia ellen, de az egészségügyet nagyrészt pénzügyi csoportok uralják és irányítják, akikkel szemben nagyon nehéz, mondhatnám szinte lehetetlen harcolni. Csak remélni lehet, hogy az új kormány idején csökkenni fog a politikai támogatottságuk és az egészségügyben a pénz helyett újra a szakmai szempontok lesznek elsődlegesek.

Mit tudunk egyéni szinten tenni, hogy megelőzzük egy esetleges újabb és még pusztítóbb pandémia kialakulását?

Azt, hogy milyen újabb mutáns vírus jön külföldről nem tudjuk befolyásolni. Amit a saját és embertársaink érdekében tehetünk az elsősorban az, hogy nem utasítjuk el a már jól bevált és biztonságos védőoltásokat, amelyek nemcsak gyermekkorban, de felnőttkorban is ajánlottak (pl. tetanusz, szamárköhögés, A és B típusú májgyulladás, vírusos agyhártyagyulladás, pneumokokkusz elleni oltások). A koronavírus megtanított bennünket tudatosabban élni, előtérbe került az alázat, türelem és az alkalmazkodóképesség, amik nagyon fontos emberi tulajdonságok, csak mi már elfelejtettük, hogy mennyire fontosak. A bevezetett intézkedések ugyan korlátoztak bennünket a megszokott életmódunkban, de nemcsak a koronavírus fertőzés előfordulását csökkentették, de egyéb felső légúti megbetegedéseket is visszaszorítottak, úgyhogy ajánlatos a járvány lezajlása után sem feledkezni meg róluk. Valószínűleg ez a fajta tudatos életmód már velünk marad hosszú időre és egy hasonló járvánnyal már sokkal magabiztosabban nézhetünk farkasszemet.

(komaromonline.sk, JN, nyitókép/Új Szó)