Zseniális darab, parádés szereposztás és bravúros rendezés a Komáromi Jókai Színház új bemutatóján
Óriási sikerrel mutatták be a Komáromi Jókai Színházban Szabó Viktor és Jókai Ági főszereplésével a legelismertebb kortárs orosz szerzőpáros, Oleg és Vlagyimir Presznyakov Csónak, avagy előttünk a vízözön c. komédiáját. Az európai színházakban a siker aduászának számító fivérek darabját a Jászai Mari -díjas Bagó Bertalan rendezte.
Nincs függöny, nincsenek titkok, nincsenek csodák, ahogy az már csak a szupermarketekben lenni szokott. Viszont van chips és mellette a kultuszkönyvnek számító Zabhegyező, – ami zseniális előrejelzése a darab végkifejletének – és egy abszurd humorban dúskáló, elképesztően jó párbeszéd a boltba betévedt Jon (Szabó Viktor) és az eladó (Culka Ottó) közt, aki egyre bosszúsabban és dühösebben próbálja rábeszélni hitetlenkedő főhősünket, hogy azt a zacskót tegye a kosarába , amiben ott a nyereményszelvény, amivel nemcsak egy jachtot nyerhet, de kiválasztottként egy lehetőséget is, hogy modernkori Noéként megmentse a családját, és az általa kiválasztott állatokat, mielőtt az özönvíz elpusztít mindent és mindenkit.
Az erős kezdések mindig nagy kihívás elé állítják a színészeket, hiszen a nézőtéren ülők számára az első jelenet a kezdőpont, amihez mérten nő a várakozásuk, amihez mérten elképzelik a darab ívét, melynek egy pontján aztán hagyják, hogy beszippantsa őket a történet és együtt sodródjanak a szereplőkkel egy fiktív világba. Ez esetben a Presznyakov fivérek képzeletbeli világába, amiben a felszín szórakoztató, mosolyogtató és kacagtató, még akkor is, ha a teljesen hétköznapi karakterek görbe tükörként mutatnak rá a hibáinkra, rossz tulajdonságainkra, és még akkor is, ha tudjuk, sok nevetésnek sírás a vége, mert szórakozni szeretnénk, önfeledten és könnyedén, amiben nem csak a kiváló darabnak, de a pazar szereposztásnak köszönhetően is két felvonáson át lehet részünk.
A főhős feleségét alakító Jókai Ági már többször vendégszerepelt a komáromi színházban, játszott Szabó Viktorral együtt Dosztojevszkij Félkegyelmű c. drámájában, de színpadi partnerekként eddig még nem láthattuk őket. Ennek ellenére olyan összhangban, egymásra hangolva játszották a középszerű életet élő, középszerű gondokkal küszködő, a férfi előző házasságából származó fiát közösen nevelő házaspárt, mintha már a századik bemutatónál tartana az előadás.
„A próbafolyamat során sokat beszélgettünk a szerepeikről, – meséli Jókai Ági – a darabról, az elképzeléseinkről. Áldott állapot, amikor két kolléga segíti egymást a szerep kibontásában, és nekünk ez sikerült. Féltem, hogy érvényre tud-e jutni és érvényre tudjuk-e juttatni mindazt, ami ebben az abszurd darabban a felszín alatt van. Fontos a szórakoztatás, de ugyanolyan fontos az is, hogy egyénenként és globálisan is át tudjuk adni a darabban lévő mély mondanivalót. A visszajelzések alapján azt hiszem, elmondhatom, hogy sikerült. Tapasztalatom szerint sokan ódzkodnak már az abszurd szó hallatán is, miközben én úgy gondolom, hogy maga az élet is tele van abszurditással. Az ilyen helyzeteket én magánemberként is igyekszem humorral és önmagamat kicsit kívülről szemlélve kezelni és elviselni, így nem okozott gondot a darabon végighúzódó abszurd humor átadása. Bagó Bertalan rendezővel már többször dolgoztam együtt, sőt amikor főiskolás koromban szakmai gyakorlaton voltam a komáromi színházban, ő volt a rendezőm. Szakmai szempontból fontos szerepet tölt be az életemben. Az pedig fantasztikus és felemelő érzés számomra, hogy szülővárosomban játszhatok, mert végtelenül szeretek itt lenni és nagyon szeretem a komáromi közönséget. Ezért is döntöttem úgy, hogy az egy évvel ezelőtt elindított és mára egyre sikeresebb KultúRecept c. műsoromban (követhető a Facebookon, a YouTube-on és a Spotify-on a szerk. megj.) bemutatom a próbák folyamatát. ”
A színpad fekete hátterére erősített operafóliára kivetített helyszínek és életterek látványos világán át haladunk a lazán egymásra épülő jeleneken keresztül a végkifejlet felé, amikor is eldől, hogy a főhős, akiben az utolsó jelenetig nincs semmi a hősies, nincs semmi, ami megmagyarázná, miért is ő lett a kiválasztott, kit választ, kinek adna egy új esélyt arra, hogy benépesítsen egy új világot. De vajon ugyanazok az emberek, ha kapnának egy második esélyt az élettől, mindent másképpen csinálnának? Élnének a lehetőséggel, hogy egy jobb, lakhatóbb földi létet alakítsanak ki? – merül fel a kérdés Szabó Viktor szerethető főhősében. A választ, a darab kulcsmondatát azonban attól az egyetlen állattól, akit sikerült megvásárolnia, kapjuk meg: „Feltámadni csak önmagunk megváltásával lehetséges, mert a lelkünk a csónak.”
Csak az a Zabhegyező ne lett volna.
A fergeteges, abszurd humorral fűszerezett Csónak, avagy előttünk a vízözön c. darab főszerepében Szabó Viktort, valamint Gubík Ágit, Rancsó Dezsőt, Jókai Ágit, Culka Ottót, Balla Barnabást, Olasz Istvánt, Fabó Tibort, Skronka Tibort, Matusek Attilát és Holocsy Katalint november 27- én (bérleten kívüli előadás) láthatja ismét a közönség.
(komaromonline.sk, JN)
