Páratlan kincseket rejt a föld Dél-Komáromban

DÉL-KOMÁROM – Ahogy az minden évben lenni szokott ismét nyílt napot szerveztek a Klapka György Múzeum és az ELTE ókori régészeti tanszékének munkatársai a MOL városrészben zajló feltárások területén.

A rendhagyó bemutató alkalmával Bartus Dávid ásatásvezető régész, az ELTE BTK dékánhelyettese elmondta, az idei legjelentősebb lelet az a 30 méter hosszú ókori csatorna, amelyhez foghatót a feltárások 1992-es megindítása óta még nem találtak az egykori Brigetio területén.

Ahogy az már korábban is kiderült, az ókori legitáborban mindössze 30 centiméterrel talajszint alatt páratlan gazdagságú leletanyagot rejt a föld, melyek talán tanúi voltak Valentinianus császár halálának is.

Nyolc periódust sikerült elkülöníteni a szakembereknek. A legkorábbi a Kr. u. 1-2. század. Ekkor nagy kiterjedésű, téglalap alakú kaszárnyákat építettek. A falakat gazdagon díszítették stukkók és növényi motívumos falfestmények. Az egyik, még a helyi feltárások kezdetén előkerült épületet 30 méter hosszan tudták követni a régészek. A létesítmény valószínűleg reprezentatív fogadóépület lehetett. A tábort a 300-as évek elején átépítették, majd a legnagyobb változtatásokra a 370-es években került sor. A terület valószínűleg egészen a Római Birodalom bukásáig lakott volt.

Néhány éve több nagy jelentőségű leletet is találtak Brigetióban a régészek, mikor díszes katonai bronz sisak és egy Ámor-szobor került a felszínre.

A szakemberek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. A település az egykori római határ, a limes mentén jött létre. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később már coloniaként említik. Először a légiótábor jött létre, amelynek a vonzáskörzetében kialakult a táborváros, a katonai városnegyedtől 2-3 kilométerre pedig a bennszülött népesség lakhelyeként szolgáló civil település létesült.

Dr. Molnár Attila polgármester néhány napja jelentette be, hogy a város közel 300 millió forint támogatást nyert a Brigetio régészeti park megvalósítására. A várhatóan 2020-ra felépülő 8 hektáros szabadtéri kiállítóhelyszín Brigetio páratlan leletanyagát lesz hivatott bemutatni, interaktív formában. A város múzeuma is új helyre költözik hamarosan. Az intézmény a korábbi mezőgazdasági kombinát épületében kap elhelyezést, ugyanitt működik majd az ELTE régészeti tanszékének tudásbázisa is.

Az ásatási területen történt bemutató után A római kor utolsó évszázada a Dunakanyarban címmel nyílt kiállítás a Klapka György Múzeumban.

A brigetiói feltárásokat az NKA a Lechner Tudásközpont és Komárom Város Önkormányzata támogatja.

(dkvh)