Milyen iskolába járjon a roma gyerek?

Az alábbi cikknek nem szándéka az uszítás, sem a gyerekeiket rendesen nevelő, dolgozó romák kritizálása. Nem szándéka a gyermekeiket rendetlenül nevelő romák védelme sem, igenis felelősek a saját életmódjukért, viszont rá kell mutatni az esetleges viszontagságaira is.

Mint tudjuk, a napokban zajlanak az alapiskolai beiratkozások. De mi van akkor, ha hátrányos helyzetű romáról van szó, ráadásul nincs a városban állandó lakhelye, csak „Mesto Komárno“ bejegyzéssel, legjobb esetben esetleg átmeneti? Nos, ebben az esetben gond van, mert nem fogja akarni felvenni egy iskola sem, ide-oda fogják őt maguk közt „pattintgatni“, pszichológushoz és hivatalokba küldözgetni, kihasználják a tudatlanságodat, egyszerűségedet és kiszolgáltatott helyzetedet. A legeslegjobb esetben a speciális iskolába tanácsolnak.

Amint a speciális iskoláról szóló cikkünkben írtuk, az iskola helyhiánnyal küszködik. Szívesen befogadná a hátrányos helyzetű  gyermekeket, akiknél számos esetben állapítanak meg az orvosok illetve pszichológusok különféle okokból adódó különféle zavarokat, de egyszerűen nincs több hely. Az iskola befogadná a problémás gyerekeket, felügyelne rájuk, így nem csellengenének az utcákon, kukákat túrva, autókat karcolgatva, rendetlenkedve. Itt úgy foglalkoznak velük, hogy nem alakul ki bennük kisebbségi érzés, míg a hagyományos alapiskolákba esetlegesen beintegrálva is állandó lenézésben, csúfolódásban van részük.

Sajnos már az óvodába sem veszik fel a gyereket, ha látják, hogy roma, vagy hátrányos helyzetű.  Azt mondják, nincs hely, ígérgetnek, hogy majd ekkor meg akkor. E helyzetet orvosolván “találták ki” a singellői óvodát, ami akár jól is működhetne. A titok: talpraesett, elkötelezett alkalmazottak, akik szívvel-lélekkel dolgoznak ezzel a réteggel, pedagógiai  asszisztens alkalmazásával, programok szervezésével, projektek kihasználásával (amelyek léteznek!!!), hogy a siralmas helyzet változzon valamit.

Gyakran járok terepen, a roma szülők elmesélnek nekem ezt-azt. Jelenleg egy osztály működik az óvodában, pedig volna igény a bővítésre. Az iskolai beíratáskor tapasztalható, hogy melyik gyermek látogatta az óvodát rendszeresen. Ha nem felel meg a teljesítménye, a pedagógus javasolja a szülőnek, hogy vigye el gyermekét pszihológushoz, ahol megállapítják, érett-e az iskolakezdésre. Ha nem,  marad a halasztás.  Sajnos az óvoda látogatása államunkban nem kötelező (mint pl. Magyarországon), ezért a szülő nem számonkérhető, ha a gyermeke gyengén teljesít az iskolába való beíratáskor.  De már ez is elkerülhető vagy mérsékelhető lenne, ha az alapiskolákban indulna ún.  nulladik évfolyam, vagyis a felkészítő osztály. Számomra érthetetlen, hogy jelenleg  miért csak egy magyar tannyelvű alapiskolában működik. Ez egy nagyon jó felzárkoztató program. (Azért említem a magyar iskolákat, mert a Komáromban élő roma lakosság nagy részben magyar ajkú.)

Hogyan szeretnénk kötelezni a romákat a tanulásra és a társadalmi normák betartására, ha nem teremtjük meg hozzá a kellő feltételeket?!

Iskolai beiratkozás:

Ha roma, nem akarják felvenni. Igen, mert a roma gyerek rontja az iskola hírnevét, a többi „normális“ gyereket nem fogják oda íratni, ha elterjed az iskoláról, hogy „tele van cigánnyal“.

Sajnos a köztudatban elfogadott  tény, hogy a roma gyerekek szemtelenek, hanyagok  és neveltetésükből hiányzik a következetesség. Nehezen tudnak beilleszkedni (óvodába ugye ritkán járnak, ahol ezen valamicskét javítani lehetne), egy idő után nem lehet tőlük tanítani, aztán már iskolába sem járnak  – szóval csak a probléma van velük.

A beiratkozásnál  is hallottunk néhány “érdekességről”. Például az is megtörténhet, hogy nem igazolja le az iskola a beiratkozásról szóló kérvényt, amivel a szülő bizonyítani tudja, hogy megjelent gyermekével a beíratáson. Előfordulhat, hogy az iskolák letagadják, hogy a szülő ott járt  és egyáltalán elvitte a gyerekét beiratni. Ha látszólag problémás családról van szó, különböző indokok merülnek fel, mint például a címhez kötött állandó lakhely hiánya. Az iskola igazgatójának május 15-ig határozatot kell kiadni a felvett  gyermekekről  és ha az adott gyermeket elutasítják, a szülőnek kérvényt kell írni a Közös iskolaügyre (érdekes folyamat, ha a szülő írástudatlan, vagy nem ért hozzá). A hivatal kijelöli az iskolát, persze mindenhol betartják a 30 napos válaszadási határidőt és addig marad a szülő számára a bizonytalanság. Esetenként bizony 2x is halasztást kap a gyermek, ami neméppen az osztályközösségbe való beilleszkedést segíti elő.  Jó az, ha egy 2008-es születésű gyerek beül a 2010-es születésűek közé az elsős iskolapadba? A tanító megőrül (tanítottam egykoron magam is), az ilyen gyerekkel legalább kétszer annyit kell foglalkozni, mint „rendes“ társaival. Ráadásul speciális pedagógiai felkészültséget igényel, nem csak „simát“. A 2008-as gyerek sem érzi jól magát ebben a közegben.

Hogy lehetne segíteni?

Az első lehetőség: a speciális iskola támogatása.  

A másik lehetőség: nulladik osztályok indítása. A 365-ös számú Diszkrimináció elleni törvény (Antidiskriminačný zákon) szerint nem lehet roma osztályokat nyitni, de, ha roma gyerekek íratkoznak be nulladikba, tovább mehetnének kilencedikig, ahogy vannak. Az iskolák kérhetnek pedagógiai aszisztenseket, szociális munkásokat (akik ismerik a roma kultúrát, szokásokat, valamint a szegénységgel járó szituációkat), akik munkájukkal pozitívan befolyásolnák az iskolai oktatást. Vannak pályázati lehetőségek, melyeket kihasználhatnának az iskolák és a város is (pl. most nyert pályázati pénzt egy ún. közösségi központ (komunitné centrum) létrehozására a város Harcsáson), de folyamatosan vannak pályázati lehetőségek, melyek nincsenek kihasználva.

Jönnek a beíratások. Városunkban legalább 20-30 roma és hátrányos helyzetű  iskolakezdő kisgyereket be kell valahova íratni („elhalasztott“ eset vagy sem). Ez van.

(Tárnok Magda)

(foto: ujszo.com-illusztráció)