komaromonline.sk

egy portál Komáromról és polgárairól

Megnyílt az “Élet a fecskefészkekben” – fotókiállítás

A PRO ARTE DANUBIÍ, Duna Mente Művészetéért p.t. szervezésében április 22-én nyílt meg Fedor Gabčan “Élet a fecskefészkekben” című szociofotó kiállítása. Fantasztikus gyűjteményében az 1968 – 1972 időszakban a komáromi bástyákhoz épített “fecskefészkekben” lakó emberek életét ábrázoló fotók láthatók, akik szegénységben, de mégis boldogan éltek.

A kiállítást Stubendek László polgármester részvételével Nagy Tivadar, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke és a komáromi Helios fotóklub elnöke, valamint Farkas Veronika, művészettörténész nyitották meg.

Fedor Gabčan fotográfus és Stubendek László polgármester

Fedor Gabčan az ottélőket fényképein nem szegény, sajnálatraméltó emberekként ábrázolja, hanem olyanokként, akik nem szégyellik sorsukat és a fotózáskor bizalmat éreznek a képek szerzője iránt.  A szerző bizalmukkal nem élt vissza, nem ítélkezett felettük és nem a szenzációhajhászás céljából fotózta őket. Egyszerűen csak a legjobb humanisztikus tradíciók szellemében dokumentált. Fedor Gabčan fotóin mosolygós, elégedett embereket ábrázol, akik elégedettek voltak életükkel. Fényképein  gyerek illetve idős emberek szuggesztív portréit láthatjuk. Legérdekesebb képei talán a háromgenerációs családokat, elégedett cigány férfit lovával, idős, mosolygós asszonyt, akinek mindkét lába hiányzik vagy a mezítláb játszó gyerekeket ábrázoló fotók – mutatta be a kiállítást Nagy Tivadar.

DSC_2504

A kiállítás a komáromi Limes Galériában 2016. június 5-ig tekinthető meg.


Fedor Gabčan magáról:

fedor1940. július 22-én születtem egy festői szlovák falucskában – Jókúton (Kúty). A háború után a megözvegyült édesapámmal Révkomáromba (Komárno) költöztünk. Őt ide helyezték át, mint csendőrparancsnokot. Itt újból megnősült és élete végéig már itt is maradt. Az alapiskolát Révkomáromban jártam ki, majd Kassán (Košice) folytatódtak a diákéveim az Építészeti és Földmérő Ipari Iskolán (Priemyselná škola stavebná a zememeračská), melyet 1958-ban fejeztem be. Az ipari középiskolában szerzett érettségi után Pozsonyban (Bratislava) a Geodéziai Intézetben (Geodetický ústav v Bratislave) dolgoztam, ahol a munkatevékenységem légifelvételek feldolgozásából állt. Miután a sorkatonai szolgálatból leszereltem, az ostravai bányákban végeztem brigádmunkát 4 éven át. Közben grafikával és kerámiával is foglalkoztam. Ez nagy segítségemre volt ahhoz, hogy megtaláljam a fényképészetben – melynek 1964-től szentelem magamat – a saját kifejezésmódomat. Kezdetben a fotóim a bányászélet bemutatására korlátozódtak, mivelhogy ebben a témában voltam igazán otthonos. Első kiállításomra 1966-ban került sor. 1966-tól egy kis nyomdában alkalmaztak, mint kemigrafikus és reprodukciós fényképész. Albumin alapú ofszetfóliák készítésével foglalkoztam, melyek krómsókkal voltak fényérzékenyítve. A 70-es években a RAPID reklámügynökségnek dolgoztam külső munkatársként. Közben 1972-ben felvételt nyertem Prágában (Praha) a Művészeti Akadémia film és televíziós tanszékére – FAMU (Filmová a televizní fakulta Akademie múzických umění), melyet 1976-ban az államvizsga letételével sikeresen befejeztem. Aztán az 1989-es rendszerváltást követően én is megkaptam az érte járó magiszteri címet. Az 1976-78-as években a Cseh Távirati Iroda (ČTK) fotóriportereként tevékenykedtem Ostravában. Majd a 90-es évektől kezdve egészen a nyugdíjba vonulásomig az ostravai Művészeti Középiskolán (Střední umělecká škola Ostrava) tanítottam, ahol megalapítottam a fényképészeti szakot. Ezen évek további munkásságát az ipari tevékenység által tönkretett ostravai táj megragadása képezi. Ezidáig még nemigen érdeklődtem az archaikus fotóeljárások iránt. A nyugdíjba vonulásomnak köszönhetően azonban már több szabadidőm akadt, így aztán a figyelmemet az igényesebb eljárások felé fordítottam. A fényképeim leggyakoribb témái az arcképek (portrék), csendéletek, de az alkotásaimban természetesen az aktfotók is szerepet kapnak. Ma az Ostravai Egyetem Művészeti Karán (Fakulta umění Ostravské univerzity v Ostravě) a hagyományos fényképészeti eljárásokról tartok előadásokat az eziránt érdeklődőknek. Több rangos nemzetközi fotóverseny zsűritagjaként is ismernek. Jelenleg a csehországi Vratimovban élek, de időm nagy részét Révkomáromban töltöm, ma is ugyanazon a helyen, ahol a gyermekkorom éveit. Egy kis kertes házban, melyet annak idején az apám vásárolt és ahol ma is szívesen kertészkedek, a fügefák és a rózsák a kedvenceim.  

fotók: Sedliak Pál

[envira-gallery id=”2089″]

 

Hozzászólások

hozzászólás