Már kapható Bandor Éva második hangoskönyve
Bandor Éva Jászai Mari-díjas színművésznő áprilisban pályája újabb két sikeres állomására érkezett el. Befejeződtek járvány miatt elhúzódó Hatalom c. cseh-szlovák-magyar koprodukcióban készülő film felvételei, melyben Mokos Attilával játszik, és forgalomba került második hangoskönyve, melyen Ladislav Fuks A hullaégető című regényét hallhatjuk.
„Egy színházi kelléktárban találtam rá a könyvre, tíz évvel ezelőtt, mikor a Komáromi Jókai Színházzal játszottunk Debrecenben. Ott hevert egy asztalon, azt mondták, elvihetem, már kiselejtezték. Így ismerkedtünk meg. Fuks és én. A hullaégető: remekmű! Tűpontosan írja le annak a kornak a borzalmait, amelyben született. Egyfajta pszichológiai horror, melynek középpontjában „a félelem, az emberiség legnagyobb ellensége” áll. És hogy mi az én személyes félelmem a regény kapcsán? Hogy a szörnyűség, melyet Fuks olyan zseniálisan láttat: akár itt és most, velünk is megtörténhet. Félek, hogy semmit nem tanultunk a múlt szégyenteljes eseményeiből, és a történelem megismételheti önmagát. Ezért aztán ha érvényes a platóni állítás, miszerint a művészet dolga, hogy tükröt tartson a valóság elé, akkor az én tükrömben A hullaégető látható.” – nyilatkozta a hangoskönyv kapcsán Bandor Éva.
Ladislav Fuks: A hullaégető
1938-at írunk. Kopfrkingl úr a prágai krematórium dolgozója. Munkáját és családját rajongva szereti. Példamutató életet él. Nem iszik. Nem dohányzik. Keresztényt és zsidót egyaránt becsül. Érzelgős és kenetteljes viselkedése mégis hordoz magában egyfajta abnormalitást. Fokozatosan megbomló elméje kiszolgálója és áldozata lesz egy embertelen politikai rendszernek. A rasszizmus, a kirekesztés, a megbélyegzés – az ideológia, mint egy agresszív vírus fertőzi meg a meghasonlott Kopfrkingl urat.
Fuks ugyanolyan félárnyékban, nyomasztó titkokat rejtő világban élt, mint megnyomorított hősei. Másságát meggörnyedve cipelő, a skizofréniától rettegő hétköznapi ember volt. A faji és nemi különbözőségeket üldöző náci megszállás időszaka különösen nagy megpróbáltatást jelentett számára.
„Teljesen letaglózott és megdöbbentett, hogy Fuks 1967-ben íródott és 1938-ban játszódó műve, mennyire reflektál azokra a veszélyes ideológiákra, melyek az elmúlt két évtizedben felütötték a fejüket és egyre erőteljesebben vannak jelen a közgondolkodásban. Átszövik a társadalmat és megosztják az embereket. Egyre nagyobb mértékben, mintha egyfajta társadalmi emlékezetkiesésnek lennénk a részesei és tanúi. Úgy gondolom, a Hullaégető most még aktuálisabb, mint két évvel ezelőtt, amikor elkezdtem a hangoskönyvön gondolkodni. Rendező-szerkesztőnek Daniela Kapitáňovát kértem fel, akivel a Könyv a temetőről stúdiómunkálatai során remekül együtt tudtunk dolgozni, töprengeni, filozofálni és ötletelni. Fejezetről-fejezetre és mondatról-mondatra elemeztük a szöveget. Végül egy fejezet kivételével, az egész regényt felvettük.” – meséli a világirodalomban számontartott cseh író alkotásából készült hangoskönyv kapcsán.
A művésznő, 2019-ben örökítette meg lemezen Daniela Kapitáňová komáromi írónő Könyv a temetőről c. ízig-vérig komáromi regényét. És azzal, hogy „belebújt” Samko Tále-nek, az értelmi fogyatékos besúgónak a bőrébe, egyben úttörőként meghonosította a hangoskönyv műfaját a Felvidéken. Mint azt megtudtuk, vezetés közben többször is meghallgatta Kulka János előadásában Szerb Antal Utas ás holdvilág c. könyvét, ami egyrészt inspirálta, másrészt elgondolkodtatta, mennyire nehéz helyzetben lehetnek azok az emberek, akik látásvesztés miatt kénytelenek lemondani az olvasás öröméről. Történetmesélésével az ő életüket is szeretné kicsit gazdagabbá tenni.
Bandor Éva színművésznő mindkét hangoskönyve, – Ladislav Fuks A hullaégető és Daniela Kapitáňová Könyv a temetőről – Komáromban a Diderot könyvesboltban személyesen és online is megvásárolható.
(komaromonline.sk, JN, nyitókép Új Szó)
