komaromonline.sk

egy portál Komáromról és polgárairól

Életre kelt a komáromi hajógyár, hotelhajót építenek

  •   

A Magyar Folyami- és Tengerhajózási Részvénytársaság által 1898-ban alapított komáromi hajógyár fél évszázadon át volt a keleti blokk egyik legjelentősebb hajóépítő és javító helye. A statisztikai kimutatások alapján mintegy 1800 hajót gyártottak itt az idők folyamán. A fénykorában 12-14 hajót is vízre bocsájtó ipari létesítményben közel 3800 dolgozó volt foglalkoztatva. Majd jöttek a nehéz évek, és az egykor méltóságteljes folyami -és tengerjáró hajók helyét úszódaruk foglalták el a műhelyekben és a dokkokban.

Hosszú évek után újra, nagyhírű múltjához méltó, impozáns vízi jármű készül a gyár műhelyeiben. A száztíz méteres Albertina hotelhajót a tervek szerint 2021 júniusában bocsájtják vízre.

 

(foto/Plus7dni)

A hetven évvel ezelőtt emelt üzemcsarnokban az előre kivágott elemekből készülő acélhajó építésén jelenleg ötven munkás dolgozik. A hajógyártási részleg vezetője Ondrej Hano egy alkalommal összeszámolta, hogy egy markoló hajó nagyjából tizenhatezer darabból áll, amiket még össze is kell illeszteni. Van olyan lemez, amibe kétszáz rögzítő csavar kerül. Akár egy óriási puzzle.

Első lépésben a műhelyekben méretre vágják a síklapokat, melyeket a hatalmas csarnokokban hegesztenek össze. Csavarról csavarra haladva alakul ki a hajótest és a felépítmény. Vannak olyan részek a hajófenéknél, a hajlásoknál, ahol a hegesztők hatvan centiméter magasságú helyeken kénytelenek dolgozni. Nehéz munka, ráadásul ezekben a nyitott csarnokokban a munkakörülmények rendkívül megterhelőek, nyáron rekkenő hőségben, télen pedig zord hidegben kell munkálkodniuk.

 

(foto/Plus7dni)

Nem is túl attraktív a fiatalok számára, ahogy azt Ondrej Hano, aki 1980-tól dolgozik a gyárban, is megerősíti. „Régen, a legtöbb munkás hajógyári „inasként “tanulta ki a szakmát, majd egy emberöltővel később innét ment nyugdíjba. Ma már azonban nincs, aki a helyükre lépjen, mert a szakiskolákban megszűnt a hegesztő szakmunkásképzés. Csak tanfolyamok vannak. Ott viszont nem kapnak olyan magas szintű képzést, ami a hajóépítésnél szükséges. Ahhoz legalább két év szakmai gyakorlatra van szükség. Az igényes, nehéz körülményekről nem is beszélve. Sokszor térden állva, hason fekve vagy éppen fejjel lefelé kell hegeszteniük. Simán, hibátlanul, tökéletesen. Kevesen tudnak és akarnak hozzászokni ezekhez a munkakörülményekhez. A fiataloknak meg végképp nem passzol. Nem is olyan régen jött egy „újonc “, aki két óra elteltével kijelentette, hogy ő bizony ilyen hidegben nem fog fagyoskodni. Fogta magát és hazament. “

A jelenlegi megrendelést a hajógyár egy Máltán bejegyzett részvénytársaságtól kapta, ami hotelhajók üzemeltetésével foglalkozik. A vállalat igazgatója a szlovákiai Ivan Sivák, aki miután annak idején nem került be az egyetemre, zongoristaként kereste négy évig a kenyerét a cég egyik hajóján, majd idővel turisztikai menedzser pozícióba került, ahonnét egye feljebb és feljebb küzdötte magát.

Az elmúlt évek negatív tapasztalatai alapján a hajóflottájuk bővítésének tervezésénél, már kizárólag új hajóban gondolkodtak. Döntésüket nem csupán a hajógyárak árajánlata befolyásolta, de az is, hogy a későbbiekben a téli karbantartása rugalmasan és gyorsan beütemezhető és kivitelezhető legyen. Végül a választása a komáromi hajógyárra esett. Az acélkonstrukció elkészülte után a vállalat a saját elképzelései alapján fejezteti majd be a luxuskategóriájú Albertinát.

 

Ondrej Hano (foto/Plus7dni)

A szlovákiai igazgató számára prioritás, hogy a vízi jármű elkészültén dolgozó majd harminc alvállalkozó és beszállító is itthon bejegyzett cég legyen, ezzel is segítve a hazai gazdaságot.

Az Albertinát egy komáromi cég tervezte, a belső enteriőrt pedig egy másik belsőépítészeti tervezőiroda, akik mindeddig nem foglalkoztak szállodahajók tervezésével, fogja majd kivitelezni.

A száztíz méter hosszú és tizenegy és fél méter széles hajón az eddigi megszokott gyakorlattól eltérően az étterem az alsó szinten kap majd helyet, így a fedélzeti szinten pompás kilátást biztosító utaskabinokat tudnak majd elhelyezni. Az utasoknak azonban az étkezések, vagy egy pohár ital elfogyasztása során sem kell majd nélkülözniük a part menti táj látványát, ugyanis kamerák segítségével folyamatosan követhetik majd az Albertina útját.

 

Az Albertina belső tere (forrás Plus7dni)

A tervek szerint miután a hajó prototípusa megkapja a szlovák Állami Hajózási Felügyelet hitelesített tanúsítványát arról, hogy megfelel az EU-s normáknak, még két hajó elkészítésére kötne szerződést a máltai vállalat a komáromi hajógyárral.

Az azonban már biztos, hogy az Albertinának köszönhetően a komáromi hajógyár ismét felkerül az európai hajógyártók térképére.

(komaromonline.sk, forrás: plus7dni)


  •   

Hozzászólások

hozzászólás

Copyright © 2016-2020 NEC ARTE NEC MARTE P.T. | Newsphere by AF themes.