A sakkozó „Török” ideiglenesen elfoglalta a komáromi múzeumot
Péntektől rendkívül lebilincselő időutazáson vehetnek részt mindazok, akik megtekintik a Duna Menti Múzeum Zichy-palotában lévő kiállítótermében a Kempelen Farkas – a pozsonyi da Vinci címet viselő vándorkiállítást.
A szeptember 11-i megnyitó a Komáromi Művészeti Alapiskola két tanárának, Tóth Mariánnak és Gerencséri Viktornak a hangulatos koncertjével vette kezdetét. A megérdemelt taps után az intézmény igazgatója Ing. PhD. Csütörtöky József ismertette a tárlatot létrehozó Kempelenopolis polgári társulás munkásságának célját, valamint a 2018-ban a pozsonyi Közlekedési Múzeumban és a Szlovák Tudományos Akadémia épületében, 2019-ben pedig Kassán, a Szlovák Technikai Múzeumban bemutatott kiállítás alapanyagát.
Galo Vilmos a múzeum történésze érdekfeszítő előadásában elmondta, hogy Kempelen Farkasnak, a kivételesen nagytudású polihisztornak a legjelentősebb találmányairól az utókor méltánytalanul elfeledkezett. Az 1734-ben Pozsonyban született, németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul beszélő sokoldalú tudósról, Mária Terézia udvari tanácsosáról a legtöbb embernek az általa kifejlesztett, „Török” névre keresztelt sakkozóautomata jut az eszébe, miközben beszélőgépet tervezett a hallássérültek és siketnémák kommunikációjának megkönnyítésére, a vakok számára írógépet, de az ő nevéhez köthető az első gőzgép kifejlesztése, a schönbrunni szökőkútrendszer tervének elkészítése és a budai vár vízellátásának megoldása is.
Kempelen sakkozóautomatájára, melynek mítoszokkal övezett rejtélyét majdnem egy teljes évszázadig próbálták megfejteni, sokan úgy tekintettek, mint egy illúzióra alapuló szerkezetre, ezért személye a kollektív emlékezetben – rendkívül igazságtalanul – a sarlatánság és a csalás fogalmával fonódott egybe.
A Mária Terézia szórakoztatására megalkotott „Török” túlélte feltalálóját, és diadalmas turnéja során sikeresen mattot adott Napóleonnak és Benjamin Franklinnak is. Philadelphiában, 1854-ben pusztult el tűzeset során.
A vándorkiállításon megismerhető „Török “a Kempelenopolis polgári társulás megrendelésére, az eredeti tervek alapján lett legyártva.
A Kempelen Farkas – a pozsonyi da Vinci címet viselő tárlat október 30-ig tekinthető meg a Zichy-palotában.
(komaromonline.sk, JN)
*
Kempelen Farkas (1734–1804)
Polihisztor, feltaláló, képzőművész és drámaíró, Mária Terézia királynő kortársa és pártfogoltja. Pozsonyban született, s élete nagy részét ott töltötte el.
Kempelen találmányai, mint a „Török” névre elkeresztelt sakkozóautomatája vagy a beszélőgépe a mai napig ámulatba ejtik a világot. Személyében a hazai felvilágosodás egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert alakját tisztelhetjük.
Kempelen a tudományos élet különböző területein több világelsőséget is magáénak mondhatott.
Nevéhez fűződik az első sikeres kísérlet az emberi hang művi létrehozására (beszélőgép, 1769-1791).
Írógépet készített vakok számára (1779).
A történelemben elsőként kapott szabadalmat gőzgép készítésére (1784).
Szintén az ő nevéhez fűződik a mágia történetének első „szekrényes” illúziója (sakkozógép, 1769).
1791-ben megjelent tanulmánya (Az emberi beszéd mechanizmusa) révén a modern nyelvtudomány megalapozójának tekinthető.
Munkássága úttörő jelentőségű a logopédia, valamint a vakok és gyengénlátók oktatásának terén.
Kempelen sakkozóautomatájára sokan mint megtévesztésre alapuló szerkezetre tekintenek, ezért személye a kollektív emlékezetben – rendkívül igazságtalanul – a sarlatánság fogalmával fonódott egybe. A titokzatos, mítoszok övezte sakkozó Török árnyékában elhomályosulnak a neves tudós egyéb találmányai, felfedezései. (wkp)
