Egy tollvonással elért káosz a középiskolában

Biztosra vesszük, hogy a legtöbb ember mire begyűjt némi élettapasztalatot, már „immunissá “válik a politikusok szócsépléseivel szemben, és legfeljebb akkor húzza fel bosszankodva a szemöldökét, ha döntésük közvetlenül befolyásolja az életét. Komolyabb fejfájás vagy álmatlanság azonban még ettől nem gyötri.

A kormány tegutóbbi sajtótájékoztatója után viszont nagy valószínűséggel emelkedett meg az ország lakosságának a vérnyomása, főleg a középiskolai pedagógusok körében, amikor vasárnap este, lélekben már a másnapi órákra készülve azt hallották a hírekben Branislav Gröhling oktatásügyi minisztertől, hogy másnap nem kell munkába menniük, a diákoknak iskolába, mert a kormány válságstábja úgy döntött, bezárják a középiskolákat.

„A gyorsan, nem kellő alapossággal előkészített döntések magukban hordozzák a felelőtlenség kockázatát. Megdöbbenve hallottam vasárnap – nyilatkozta portálunknak a kialakult helyzetről a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Fekete Irén –, hogy hétfőtől bezárják a középiskolákat. Egy ilyen horderejű változást mindenképpen előzetesen konzultálni kellett volna, a megszervezésére pedig kellő időt kellett volna adni az iskolák igazgatóinak, akiknek a vállát hatalmas felelősség nyomja. Nem csupán a diákokért, a pedagógus kollégákért felelnek, de az iskola többi alkalmazottjáért is. Ráadásul a döntéshozók, akik valószínűleg nem vették figyelembe azokat a tényezőket, melyek az oktatási intézmények mindennapi működését szabályozzák, abba sem gondoltak bele, hogy a gimnáziumok egy részében vannak nyolcosztályos tagozatok is, de a tanári kar egy és ugyanaz. A rendeletből kifolyólag az alsóbb osztályok számára biztosítani kell az oktatást órarend szerint, miközben a felsőbb négy évfolyam számára a távoktatás keretein belül kell megtartani az órákat az otthon maradó diákoknak. Legalábbis azoknak, akik rendelkeznek megfelelő háttérrel, okos eszközökkel, internet-hozzáféréssel, ugyanis a minisztérium tavasszal elvégzett felmérése szerint akkor 52 000 tanuló nem tudott bekapcsolódni az órákba. Ebből feltételezhetően 10 000-re tehető a középiskolások száma. A lemaradások bepótlására, az elsajátított tananyag tudásszintű ismeretének felmérésére viszont már a júniusi bizonyítványosztásig nem volt mód. Rohamtempóban folyt az oktatás. Hatalmas, bepótolhatatlan hiányosságokkal lép majd ki ez a generáció az életbe. A szakiskolák esetében (egészségügyi szakiskolák, technikumok) pedig a szakmai gyakorlat hiánya komoly következményekkel járhat. “

A készülő korlátozásról ugyan már pár órával korábban jelentek meg hírek a közösségi portálokon, így sok diák, akik távoli községekben, városokban élnek, és hétközben iskolai kollégiumban vannak elszállásolva, kivártak, de nagy részük így is a vonatokon, buszokon vagy éppen az állomáson értesült arról, hogy „bezárták “az iskolákat.

A komáromi Ipari Szakközépiskola kollégiumában hétköznap 240 – tanuló van elszállásolva. „Mi a weboldalunkon keresztül már dél körül értesítettük a diákjainkat, így nyolcvan százalékuk már csak a személyes tárgyaiért jött a kollégiumba. A pedagógus kollégákat pedig hétfő reggel behívtam egy rendkívüli tantestületi értekezletre, ahol új órarendet állítottunk össze. A vasárnapi rendelkezés után, mi abban a tudatban voltunk, hogy az iskolák bezárása, ahogy tavasszal is, a „home office” oktatásra való átállással jár együtt. A gyűlés után egy órával kaptuk meg a rendelkezést, hogy nekünk pedagógusoknak továbbra is be kell járnunk és az órákat az iskola szaktantermeiben, azok műszaki parkját felhasználva kell megtartaniuk. Ebédet az iskolánk konyhája továbbra is biztosít számukra. Az működhet.” – ismertette a hétfő változásokat az Ipari Szakközépiskola igazgatója, Vetter János mérnök-tanár.

Azokban a gimnáziumokban, ahol nyolcosztályos oktatás folyik, az alapiskola felső tagozatainak megfelelő osztályok tanulói továbbra is járhatnak iskolába, iskolai étkezdébe. „Sok iskolai konyha került nehéz gazdasági helyzetbe, mert előre megrendelték erre a hétre is az élelmiszereket. A tartós élelmiszerekkel nincs gond, de egy olyan intézményben, ahol több száz diákra főznek a megrendelt hús ill. tejtermék raktározását sem a higiéniai előírások és technikai feltételek nem teszik lehetővé. Lemondani ripsz-ropsz hétfőn reggel pedig már a szerződésekben leszögezett feltételek alapján lehetetlen. Komoly veszteség ez minden iskolának.” – fűzi hozzá Fekete Irén. „Azok az iskolák, amelyek mellett kollégium is üzemel, ott nemcsak a konyhai alkalmazottak, de a nevelőtanárok helyzetét is oldani kell. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben sem az intézményvezetők, sem pedagógusok, sem a technikai alkalmazottak.”

A hirtelen jött döntés nem csupán az iskolák helyzetét nehezítette meg, de a szülőkét is, hiszen nevelési és pszichológiai szempontból is pont a kamaszok a legsérülékenyebbek. Szükségük van a kortárskapcsolatokra, a barátaikra és a rendszeres feladatokra ahhoz, hogy ne kallódjanak el.

Nem vonom kétségbe a koronavírus-járvány veszélyességét, de az biztos, hogy annak a több tízezer fiatalnak a lelki világában, akik immár másodszor maradnak ki a középiskolából az olyan nyomokat fog hagyni a 2020-as év, ami hatással lesz egész személyiségfejlődésükre.
Vajon a minisztériumban gondoltak erre?

(komaromonline.sk, FL, nyitókép/illusztráció)