komaromonline.sk

egy portál Komáromról és polgárairól

Világviszonylatban is ritka kincset őriznek a Duna Menti Múzeumban – beszélgetés a újra kinevezett igazgatójával

MEGOSZTÁS:

Az asztalon dokumentumok, könyvek sorakoznak, a falon barokk festmény, odébb egy régi szecessziós glóbusz, az ablakon a több százéves Szent András-bazilika falfreskói leselkednek be, minden a letűnt időket idézi, csak a vitrinben sorakozó elismerések, díjak és kitüntetések árulkodnak a sikeres jelenről. Egyet, a legértékesebbet, a Magyar Arany Érdemkeresztet, amit „A szlovákiai magyar muzeológia területén elért eredményeiért, valamint több évtizedes, magas színvonalú intézményvezetői munkája elismeréseként.” vehetett át a múlt évben Ing. PhD. Csütörtöky József entomológus, a Duna Menti Múzeum immár negyedszer megválasztott igazgatója, azonban méltó helyen, külön őrzi.

Pár mondatban nehéz lenne most összefoglalni azt, – kezdi a igazgató úr a válaszadást – amit az intézmény fejlesztési tervezetében húsz oldalon kidolgozva nyújtottam be pályázatomban Nyitra Megye Önkormányzatának, s ami alapján a következő öt évre ismét engem választottak meg az intézmény igazgatói posztjára. A múzeum hosszú távú jövője szempontjából az elkövetkező években a legjelentősebb project mindenképpen a Kultúrpalota nagyszabású rekonstrukciója lesz. A kilencvenes évek végén a tető, 2003–2004-ben pedig az épület külső falai lettek felújítva. Végre, szinte az utolsó percekben, sorra kerül a belső enteriőr komplett felújítása is, az elektromos hálózattól kezdve, a nyílászárók cseréjén át a biztonsági rendszerig. Mondhatni egy szög sem marad a helyén. A 21. század igényeinek és elvárásainak megfelelő korszerű, akadálymentesített belső térben egy üvegfalú panorámalift visz majd fel az emeletre. Rendkívül megörültünk, amikor kiderült, hogy építészetileg megoldható, mert így azon idősebb látogatóink számára is elérhetőek lesznek a felső szinten rendezett tárlatok, kiállítások, valamint a díszteremben tartott programok, akiknek problémát okoz a lépcsőzés. A felújításra kapott megyei támogatás nagy részét azonban az intézmény süllyedő déli szárnyának beton injektálással történő megerősítésére kell elkülönítenünk. Számításaink szerint az energetikai rendszer felújításának és a minimalizált hőveszteségnek a hozadékaként jelentős költségmegtakarítást könyvelhetünk majd el.

 

Csütörtöki József / Feszty Emlékév – Hazatérés – 2016 (foto/Szabó László)

A komáromi Duna Menti Múzeum az ország legrégebbi kulturális intézményei közé sorolható. Az átépítés után a jelenlegi régészeti-történelmi-néprajzi kiállítás miben fog változni?

A hetvenes évek elején, amikor megnyitott az állandó kiállításunk, Csehszlovákiában a legmodernebbnek számított. Csak azóta eltelt ötven év és a világ, és ezzel együtt a muzeológia is sokat változott. Az állandó kiállításaink újra installálásánál szeretnénk kiaknázni a kor technológiája és a digitalizáció adta lehetőségeket. Szórakoztatóbb, interaktívabb, változatos formában megismertetni a közönséget a változatlan múlttal. Jelenleg múzeumunkhoz öt épület tartozik, ezekben összesen nyolc állandó kiállítás – régészeti, történelemi, néprajzi, képzőművészeti, természettudományi, helytörténeti – várja a látogatókat. Ezeken a tárlatokon azonban a múzeum gyűjteményében található több mint százötvenezer tárgynak csak a negyedét tudjuk bemutatni. A főépületünkben található negyvenezer kötetes történelmi könyvtár nemcsupán az egyetemisták, de a különböző kutatásokat végző szakemberek közt is nagy népszerűségnek örvend. Fontos azonban, hogy mindezt meg tudjuk őrizni a jövő nemzedéke számára is, ezért szeretnénk a raktárainkat is korszerűsíteni. Jelenleg a képzőművészeti gyűjteményünk hagyományos polcokon van tárolva, ami mivel ezerötszáz festményről van szó, rendkívül megnehezíti a mozgatásukat és az épségük megőrzését. A rekonstrukció során a legmodernebb gördülékeny, kihúzható rácsfal rendszert szeretnénk festményraktárunkba vásárolni, ami az alkotások szakszerű, áttekinthető és sérülésmentes tárolását teszi majd lehetővé.

Az idei évre tervezett kiállítások megnyitójának időpontját átírta a „koronavírus-történelem “. A közeljövőben induló átépítés mennyiben változtat a terveiken?

Várhatóan sikerül az eredeti időpontban, szeptemberben megnyitnunk Kempelen Farkas – A pozsonyi „Da Vinci “életét bemutató kiállításunkat. A szerfelett izgalmas vándorkiállításon látható lesz a sakkozó Török, a polihisztor által kifejlesztett gőzturbina, az elhíresült beszélőgép, valamint egyéb találmányai is. Sajnos az eredeti sakkozó automata, melyet a feltaláló Mária Terézia szórakoztatására készített, 1854-ben elégett. A vándorkiállításon megismerhető a Kempelenopolis polgári társulás megrendelésére, az eredeti tervek alapján lett legyártva. Intézményünknek mindenkor fontos volt az együttműködés Komárom kulturális értékeit és hagyományait őrző polgári társulásokkal. Sajnos a Lehár Ferenc Polgári Társulás bevonásával április végére tervezett emlékkiállításunkat, melynek megnyitásával a zeneszerző születésének 150. évfordulójáról szeretnénk megemlékezni, október végére kellett átütemeznünk. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesülettel pedig novemberre tervezünk egy közös emlékkiállítást az egyesület jubileuma alkalmából.

 

Az izsai Kelemantia Római Katonai tábor madártávlatból

A 2008-tól az intézményhez tartozó izsai Kelemantia Római Katonai tábor már évek óta szerepel az UNESCO világörökség várományosainak listáján. Ezzel kapcsolatban várható előrelépés?

Az UNESCO, – Egyesült Nemzetek Oktatási Tudományos és Kulturális Szervezete -világörökség listájára Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal közösen történt a kilencvennyolc műemléket magába foglaló, ezer folyami kilométer hosszúságú Dunai Limes néven szereplő terület felterjesztése. Már nagyon úgy tűnt, hogy a szervezet Világörökség Bizottságának 2019-ben, Bakuban megtartott konferenciáján, ahová én is hivatalos meghívást kaptam, de végül rajtam kívülálló okokból nem tudtam rajta részt venni, megítélik a címet. Magyarország azonban az utolsó pillanatban kivette az aquincumi helytartó palotát a nevezési anyagból, így a döntést a módosított anyag beadása után erre az évre halasztották. Az idei konferencia viszont a koronavírus-járvány miatt egy későbbi időpontban, valószínűleg online formában lesz megtartva. Egy biztos, ha végre sikerül felkerülnünk a listára, Komárom helyet kap a turisztikailag legkeresettebb desztinációk sorában, ugyanis az UNESCO a világ minden pontján kapcsolatban áll az utazási irodákkal. Ráadásul városunk három főváros, Budapest-Pozsony-Bécs alkotta háromszög megközelítése szempontjából különlegesen jó földrajzi elhelyezkedéssel bír. Remekül fog ehhez illeszkedni az az új nemzetközi projekt is, melynek része lesz a Római Birodalom határát védő leányvári Kelemantia is.

 

Az izsai Kelemantia Római Katonai tábor

Egy teljesen új projektről van szó, vagy ez az UNESCO-s világörökség cím elnyerésével van összefüggésben?

Nem, az „Élő Duna-i Limes “az említettektől teljesen független, új projekt. Az ausztriai Donau-Universität Krems és a Szlovák Műszaki Egyetem munkatársai megnyertek egy jelentős támogatással járó nemzetközi pályázatot, melynek célja egy teljes mértékben autentikus római kori hajó megépítése. Mivel a vizualizációs és hajóépítési tervek már korábban elkészültek, a tervek szerint úgy másfél éven belül vízre bocsájtják. A jármű belsejében nagyszabású római kori vándorkiállítás kap majd helyet, a személyzet pedig az akkori kornak megfelelő ruhákban fog szolgálatot teljesíteni. A múzeumhajó felváltva fog horgonyozni három városban. A mai Bad Deutsch-Altenburg és Petronell között félúton található Carnuntumban, ami egykor a Római Birodalom Pannonia superior provinciájának fővárosaként volt ismert, a Pozsony melléki Oroszváron feltárt Gerulatánál, ahol Traianus korától kezdődően római légiósok alkották az erőd helyőrségét, és a birodalom „sarokkövének “és ebből következően stratégiailag legfontosabb izsai római katonai tábornál. Idővel pedig mindhárom település kapna majd egy „saját “múzeumhajót. Hatalmas vonzereje lesz ennek a muzeális látványosságnak. Az Interreg Slovakia-Austria „Legionáriusok nyomában “projektjének keretén belül viszont szeretnék kerékpárúttal összekötni a Limes- vonal mentén fekvő régészeti-történeti feltárások helyét az izsai Kelemantiáig. A tervezett kerékpárút az ausztriai Leithaprodersdorfetól (Lajtapordány) Pozsonyig futna, majd itt kapcsolódna a már meglévő kerékpárúthoz.

Az izsai ásatások helyszínén már befejeződtek a munkálatok, vagy az elkövetkező években várhatóak további fejlesztések?

Az elkövetkező három évben szeretnénk a lelőhelyen történt ásatások során feltárt falrendszert egy méterrel megemelni. A középkorban a komáromi vár felújítása során „kőbányának “használták ezt a 175 körül, a markomann háborúk idején létrejött egyedülálló műemléket. Ezáltal sokkal látványosabb és átláthatóbb lesz. Emellett tervezzük a négy kaputorony közül az észak-nyugati felújítását, valamint az északi dupla kapuét is. Komoly kihívás lesz. A régészeti ásatások, melyek úgy száz évvel ezelőtt kezdődtek, tovább folytatódnak. Még mindig bukkannak elő a föld mélyéről római kori emlékek. Az izsai római táborban mostanáig feltárt leletek – sírkövek, sírkőtöredékek, oltárkövek, szarkofágok, kőtáblák stb., – múzeumunk állandó kiállításán a Római Kőtárban (VI. bástya) láthatóak.

Két kisebb megszakítással, amikor a politika beleszólt a múzeum irányításába, négy sikeres pályázat megnyerése után, közel harminc éve vezeti az intézményt. Ennyi idő alatt volt olyan kiállítás, vagy felbukkant olyan tárgy a múzeumban, ami a többinél nagyobb jelentőséggel bír az ön számára?

Természetesen. Gyűjteményünknek közel a fele, hetvenezer darab, természettudományi részlegünkön van katalogizálva. Gyerekkoromtól rajongtam a lepkékért, bogarakért, a rovarokért, egyszerűen elvarázsolt a sokszínűségük. Ehhez társult vonzódásom a múzeumhoz. Jártam ide szakkörökre, egyetemistaként vezettem foglalkozásokat, besegítettem az entomológiai gyűjtemény bővítésébe. Az agrártudományi egyetem elvégzése után, a pozsonyi Comenius Egyetemen doktoráltam rovarkutatóként, de a jövőmet csak itt, szülővárosom múzeumában tudtam elképzelni. Az idők során az érdeklődésem is sokat változott, a természettudományos kutatásaimmal párhuzamosan egyre több földrajzi, történelmi témát kezdtem feldolgozni. Az új kutatási területek felé a 2008-ban raktárunkban porosodó Blaeu éggömb mozdított el. Felkerestek az ógyallai Szlovákiai Obszervatóriumból, hogy a tervezett Konkoly-Thege Múzeumba nem tudnánk-e kikölcsönözni egy régi glóbuszt a történeti gyűjteményünkből. Rábólintottam. Eljöttek választani. A legrégebbire, amelyen a rátapadó évszázados portól alig lehetett látni valamit, nemet mondtak. Miután elmentek, behívtam a restaurátorunkat, hogy tegye rendbe. Miután letörölte róla az első porréteget, az izgalomtól alig bírt megszólalni.

Az éggömb északi féltekéje

Gyanúja beigazolódott. Múzeumunk raktárában, egy emberöltőn át ott porosodott a híres amszterdami Blaeu-műhelyben készített, ami akkoriban Európa térképészeti központjának számított, Jacques de Gheyn rézmetszeteivel díszített 1603-as éggömb. A harmincnégy cm átmérőjű éggömb különlegessége a csillagképek manierista stílusú mitológiai ábrázolása, kivételesen igényes művészi kivitelben. Az I. és a II. Kelet-indiai holland expedíció által felfedezett tizenkét új csillagkép mellett a déli csillagképek közül a Fera (Farkas) képe tizenkilenc csillagról huszonhatra módosítva először Blaeu éggömbjein jelent meg. Kevesebb mint tíz maradt fenn az egész világon ezekből a glóbuszokból. Felvettem a kapcsolatot az ELTE szakembereivel, majd amerikai és holland professzorokkal. Alapos ikonográfiai, történeti kutatásba kezdtem, melynek eredményeit azóta több kartográfiai szimpóziumon ismertettem. A Harward Egyetem Fog Art Múzeumának kartográfiai kiállításán pedig a távollétemben a kiállítás kurátora ismertette a kutatások alapján írt szakdolgozatomat.

 

 

Ennek elismeréséül kapta meg két évvel ezelőtt a Nyitra megyei Önkormányzattól Nyitrai Lunica-díjat?

Azzal a múzeum élén nyújtott több évtizedes munkámat ismerték el. Odaítélésében talán közrejátszott, hogy Szlovákiai legjelentősebb korakeresztény régészeti leletének, a nyitrabajnai erőd oltáráról származó aranyozott rézplakettek ikonográfiai és ikonológiai másfél évig tartó kutatása során rámutattam, hogy az oltárdíszeken lévő szentek nyugati-frank ábrázolásmódja azt bizonyítja, hogy a kereszténység szelleme jóval a bizánci hittérítők, Cirill és Metód missziós tevékenysége előtt megjelent a térségben. Továbbá rekonstruáltam ezeket a plaketteket és helyüket az oltáron. A keresztény oltárdíszek feltételezhetően a Pribina fejedelem által építtetett templomba a feleségével érkező bajor szerzetesek közvetítésével jutottak el Nyitrára. A témáról írt kutatási tanulmányomat monográfiájában közölte a Nyitrai Régészeti Intézet is. A laikus nem is gondolná, hogy mennyi minden nincs még felkutatva. Témáért pedig nem kell messzire mennünk. Hiszem, hogy még Komárom tárgyi és írott történelmi múltja is tartogat számunkra jó pár meglepetést. Mi, a Duna Menti Múzeum tudományos munkatársai azon vagyunk, hogy az elkövetkező években is minél több eredményt és élményt tudjunk nyújtani a város lakosságának.

(komaromonline.sk, Janković Nóra)

MEGOSZTÁS:

Hozzászólások

hozzászólás

Copyright © 2016-2020 NEC ARTE NEC MARTE P.T. | Newsphere by AF themes.