komaromonline.sk

egy portál Komáromról és polgárairól

Szent István-napi megemlékezés városunkban

’A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.’ (Kossuth Lajos)

Szent István szobrát Komáromban 2009-ben leplezték le, és immár 14. alkalommal került megrendezésre, augusztus 20-án, Szent István király ünnepe.

Keszegh Margit a szervező Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, a Csemadok Komáromi Városi Szervezete és az Egressy Béni Művelődési Központ nevében köszöntötte a jelenlévőket; köztük az ünnepi szónokot Potápi Árpád Jánost nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, Czimbalmosné Molnár Évát, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidéki Főosztály főosztályvezetőjét, Pető Tibort, Magyarország Pozsonyi nagykövetét, Ft. Fazekas László református püspököt, Ft. Lépes Lóránt atyát, Keszegh Bélát Észak-Komárom polgármesterét, Varga Tamást Észak-Komárom alpolgármesterét, Juhász Györgyöt a Selye János Egyetem rektorát, a különböző intézmények igazgatóit, szervezetek képviselőit.

 

 

Keszegh Margit megnyitó beszédében kiemelte, a mai ünnepnek közösségteremtő ereje van. Minden nemzet értékes, és minden nemzet értéket ad. Ezt a célt szolgálják az augusztus 20-i megemlékezések is, ahol államalapító Szent István királyunk jelképes jelenléte erősíti nemzeti öntudatunk és hovatartozásunk.

 

 

Potápi Árpád János ünnepi beszéde kezdetén Szent Istvánt idézte: ’…tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.’ Potápi Szent Istvánt egy olyan fiatalnak nevezte, aki 1020 évvel ezelőtt nagyot mert álmodni. Erős és egységes Magyaroszág létrehozását tűzte ki céljául, s új hitet honosított meg. Egységes magyar királyságot teremtett. Európa egyik legszilárdabb államát alkotta meg. Véleménye szerint, a történelem a magyaroknak megmutatta, hogy a Szent Istváni ország szétdarabolása sem tudta nagy uralkodónk igazi művét romba dönteni. Magyarországot mindig is a magyarok szívének hite és a szabadság iránti olthatatlan vágya tartotta össze.

 

Az ünnepi műsorban fellépett Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja, Korpás Éva népdalénekes valamint Culka Ottó, a Komáromi Jókai Színház színművésze.

 

 

A megemlékezés végeztével Ft. Fazekas László református püspök és Ft. Lépes Lóránt atya megáldotta, a F&K pékségben hagyományosan elkészíttetett új kenyeret; és a helyi szervezetek képviselői megkoszorúzták Szent István király szobrát.

 

 

I. (Szent) István, az utolsó magyarfejedelem, és az első magyar király.  Már apja, Géza 997-es halálától magyar fejedelem, majd 1001. január 1-én (az akkor érvényes Julián naptár alapján 1000 karácsonyán) történt megkoronázása által – Isten kegyelméből-Magyarország királya. A magyarok országát, a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes keresztény állammá szervezte át. Ez az államalakulat 1028-tól kis híján az egész Kárpát-medencére kiterjedt, és államformájában a 20. századig nem történt változás. A magyar katolikus egyházat is ő teremtette meg. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített. István elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését, mely a közösségteremtésre is kiválóan alkalmas volt. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében székesegyházat, Veszprémben női apátságot építtetett, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál-templomot.

(komaromonline.sk-MA, foto/Prezmeczky Péter)

Hozzászólások

hozzászólás