komaromonline.sk
VÁROS
Sorra újulnak meg Komárom történelmi épületei
  •   

2019/10/8

Kevés „kisváros “büszkélkedhet olyan gazdag történelmi múltról árulkodó belvárosról, mint Komárom. Most ugyan, hogy megkezdődött a Tiszti Pavilon, és a Zichy-palota homlokzatának a felújítása, és folytatódik a hajdani megyeházáé, ennek a kis ékszerdoboznak szinte minden utcájában szerelőállványok éktelenkednek, munkások sürögnek-forognak, de a rekonstrukciónak köszönhetően legkésőbb jövő nyárra a magyarság büszke múltjáról mesélő többszázados építészeti emlékeink visszanyerik eredeti pompájukat. Mindegyikhez Jókai-regényeihez illő történetek, anekdoták fűződnek, melyek ugyanúgy feledésbe vesznének idővel, mint az épületek, ha nem vigyáznánk rájuk, nem óvnánk meg őket a jövő generációi számára. Komárom város vezetése azonban kiemelt feladatként kezeli a műemléképületek védelmét, és az önkormányzat lehetőségein belül igyekszik felújítani, megtartani. Nézzük, meddig kell még az állványzatokat kerülgetnünk.

Leghamarabb, a tervek szerint ez év végéig, a Zichy-palota Európa udvar felőli részén található külső homlokzatának felújítása, és a Megye utcával párhuzamosan futó szakaszon a tetőszerkezet egy részének cseréje fejeződik be, amit utoljára az 1970-es években tataroztak. A Zichy-palota, városunk egyik legtöbbször átalakított épülete. Története a 17.század második felére nyúlik vissza. Akkor még a frissen átadott palota téglalap alaprajzú, emeletes, árkádos épület lehetett egy középkori, négyszögletes toronnyal kiegészülve. A Zichy-család azonban tartani szerette volna a lépést a kor divatjával, így fél évszázaddal később két oldalszárnnyal U-alaprajzú, barokk palotává bővítették.

 

 

A díszvacsorák és pompás ünnepségek helyszíne azonban az 1763-as pusztító földrengés során jelentősen megrongálódott. Klasszicista átalakítására a 19. század elején került sor. Jelenlegi külsejét a századforduló éveiben, az új tulajdonos, a Weisz család elképzelései alapján tervezték meg. Egy ideig itt működött a város első zsinagógája, majd a posta, végül magánlakások és üzletek kaptak benne helyet.

Jelen esetben az épületet felújítását, melynek nagy részét 1976-tól a Duna Menti Múzeum használja, az önkormányzat a saját költségvetéséből fedezi 172 ezer eurós összegben. A további felújításhoz pályázatot nyújtott be a város a Norvég alaphoz.

 

 

Az utóbbi évtizedekben az idő vasfoga egyre inkább ott hagyta a nyomát a Tiszti Pavilonon is, melyet az 1848-as szabadságharc után kezdtek el építeni az erődben szolgáló császári és királyi hadsereg tisztjeinek, és azok családjainak szállásaként szolgáltak. Az épület négy bástyája pedig egy esetleges támadás esetén védelmi funkciót volt hivatott ellátni. A történelem során, ahogy változott Komárom hovatartozása, úgy cserélődtek a helyőrségek. 1927-ben a tiszti kaszinó (mai díszterem) helyére, ami felesleges úri hóbortnak lett nyilvánítva, bekerült a második világháború végéig itt működő városi mozi.

 

 

Először csak alig láthatóan, mintha csak egy pók hálója tapadt volna rájuk a szélben, megrepedezett a külső festékréteg, majd a vakolat, s résekbe óvatosan, bátortalanul bevette magát a nedvesség. Az elülső homlokzatán található Viribus unitis – Egyesült erőkkel felirat, ami Ferenc József osztrák császár és magyar király egyik uralkodói jelmondata volt, szinte már alig kivehető. A további állapotromlás megelőzése érdekében szükségessé vált a 19.századi neogótikus épület felújítása. A munkálatokat a főtér felőli bástya restaurálásával indították, majd az időjárási viszonyoktól függően a másik bástyán és a kettő közt lévő homlokzaton folytatják. A felújítás előreláthatólag jövő nyárig tart majd. Mivel épület tetején lévő díszek közül több egyedi darab, maga az épület pedig nemzeti műemlékké van nyilvánítva, a felújítást restaurátorok végzik. A munkálatok teljes összeg közel 200 ezer euró, melyet a város a saját költségvetéséből fedez.

 

 

A Lakatos Róbert, a Városi Művelődési Központ új igazgatója kezdeményezésére impozánsabb belsőt kapott a Tiszti Pavilon épületében található Vállalkozók klubja. A 30-40 fő befogadására alkalmas terem a jövőben művészeti, kulturális, közéleti, valamint családi rendezvényeknek, emlékezetes eseményeknek adhat majd helyet. A helyiségben elhelyeztek egy projektort is vetítővászonnal, amelyet megfelelő hangtechnika egészít ki. A Tiszti pavilon nagytermébe pedig szeretnék visszahozni a város rangosabb báljait és esküvőket is, hogy ezzel is a komáromiakat szolgálja a történelmi épület. A belső és külső felújításokat a VMK saját költségvetéséből finanszírozta.

 

 

Idén is folytatódott, az 1798-ban késő barokk stílusban épült, majd 1813-ban klasszicista építészeti stílusban átépített megyeháza felújítása, melyet 2015-ben, a külső homlokzat renoválásával kezdett meg önerőből a város. Műemlék épületről lévén szó, a munkálatokat Csütörtöki András restaurátor irányítja. Az elmúlt két évben 236 ezer eurót szántak a felújításra. Az idei évben további 156 ezer eurót költ a restaurálásra a város. Az elmúlt időszakban a belső tér felújításai is folyamatosan zajlottak, több mint 209 ezer euró ment a beltéri munkálatokra.

 


Komárom vezetőségének kiemelten fontos, hogy a város emblematikus épületeinek megóvása. A felújítások a jövő évben is folytatódni fognak, hogy Komárom ismét a Duna-mente ékköve legyen.

(komaromonline.sk – JN)


  •   

Hozzászólások

hozzászólás

komaromonline.sk

Like Us On Facebook