komaromonline.sk

egy portál Komáromról és polgárairól

Rászoruló gyermekek napjait édesítették meg az európai élvonalba törő komáromi ZAX csokoládék

MEGOSZTÁS:

Egy hónappal ezelőtt még úgy kezdtem volna ezt a cikket, hogy egyre nagyobb nemzetközi sikereket ér el a komáromi ZAX csokoládémanufaktúra, s egyedi, vagány, műalkotásokkal felérő bonbonjaikat a legjelentősebb magyarországi gasztronómiai magazinok magasztalják, rangos eseményeken ismert és elismert személyiségek ízlelgetik, de ahogy alapjaiban változott meg a világunk, úgy tolódtak el a hangsúlyok, mélyült el az értékrendünk, és ma már ami igazán fontos, hogy a csokiműhely tulajdonosai, Varga Ferenc ügyvezető és Varga Zsuzsa közgazdász az Autizmus Világnapján ajándékcsomaggal lepték meg a betegséggel élő komáromi gyermekeket, Húsvétkor több budapesti gyermekotthon kislakójának napjait édesítették meg,  a karanténba került kajakos olimpikonjainkat „csokidoppingolták”, a dunaszerdahelyi kórház dolgozóit pedig ezer darab finomsággal lepték meg.

Jó érzés ajándékot adni, – mondja szerényen mosolyogva Zsuzsa – egy kis figyelmességgel meglepni valakit. Barátokat, ismerősöket, rászorulókat, nehéz helyzetben élőket vagy éppen a hétköznapi hősöket. Ezért is csatlakoztunk Szlovákiából elsőként Keve Márton séf és Jókuti András gasztroblogger kezdeményezésében Magyarországon elindított Etesd a dokit! mozgalomhoz. Először a komáromi kórház vezetőségét kerestük meg, de túlterheltségre hivatkozva akkor nem tartottak igényt a felajánlásunkra. A dunaszerdahelyi kórház igazgatónője Bock Szilvia viszont nagy örömmel fogadta a bonbonhadsereget.

Abban nincs semmi meglepő, ha egy szakmájában sikeres ember az élet vagy a művészet valamely területén kipróbálja magát, esetleg még nevet is szerez magának, de az már ritkán fordul elő, hogy valaki lecserélje a hivatását a hobbijára. Miért döntöttél úgy, hogy kilépsz a közös cégetekből, a Decart Kft. – ből, melynek neve hazai és magyarországi viszonylatban is a jobbak közt van számontartva?

Ha valaki elhivatottan és örömmel végzi a munkáját, akkor valóban ritkán vált, de én soha nem rajongtam a közgazdaságtanért. Abban az időben, amikor pályaválasztás előtt álltam, elterjedt nézet volt, hogy ez egy biztos jövőképet nyújtó szakma a lányok számára. De már a középiskolában éreztem, hogy nem ez az én utam. Annyi pozitívuma volt, hogy így a saját vállalkozásunkban a férjemmel együtt tudtam dolgozni. A család és a gyerekek mellett pedig igyekeztem egy jó könyv mellett, sportolás közben és a konyhában feltöltődni. Hétvégeken rendre nagy ebédeket készítettem, és desszertként igyekeztem mindig valami újdonsággal előrukkolni. Amikor már a nagy odaadással készített francia mousse tortákkal kényeztettem a családot, és éveken át a rokonainkat, barátainkat rendre saját készítésű bonbonokkal leptem meg, már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire szeretem a cukrászkodást. Egyszer aztán a gyerekeim megleptek egy csokikészítő workshopra szóló ajándékutalvánnyal. Ha addig lettek volna is kétségeim, itt mind szertefoszlott. Úgy éreztem magam, mint aki hosszú bolyongás, vándorlás után végre megtalálja hazafelé vezető utat.

 

Varga Zsuzsa

Az első lépések megtétele után még hosszú volt az út a vibráló színvilágú ZAX csokoládék megszületéséig?

Hosszú és édes. Örvényként nyelt el a csokoládékészítés világa. Képeztem magam Csokoládé akadémián valamint autodidakta módon, nemzetközi hírű francia, amerikai (és érdekes – orosz) csokoládékészítő mesterek online chocolatier tanfolyamait nézve próbáltam elsajátítani a színes bonbonkészítés technikáját, és utazásaink során pedig a világ összes fontos csokoládékészítő műhelyét New Yorktól Párizson át Milánóig sorra látogattuk. Mindenhol tanultam valami újat. Nem könnyű színezett kakaóvajjal dolgozni, mert ugyanúgy ki kell kristályosítani, mint a csokoládét, ami komoly odafigyelést igényel, különben nem lesz fényes, és idővel a bonbon felületével eggyé váló hártyavékony réteg le fog pattogni. Lényeges, hogy az ember a legjobb minőségű kakaóvajjal dolgozzon, máskülönben befolyásolhatná a töltelék ízét.

Nugát, gránátalma, málna, karamell, kávé, mandula, mogyoró, kókusz, citrus, vanília…csupa csábító íz! Milyen recept szerint készülnek a töltelékek?

Huszonöt fajta tölteléket kísérleteztem ki az elmúlt évek során. Sok időbe telik eltalálni a tökéletes ízharmóniát, az eszencia egyensúlyát. Mielőtt bevezetném egy-egy újabb fajta készítését, elhívom a barátainkat „kóstolóra”. A Baileyszel töltött roppanós félgömbökből, és a Franciaországból beszerzett passiógyümölcsös változatból képtelen vagyok annyit készíteni, mint amekkora a kereslet irántuk. Az egyik budapesti gasztrokritikus gourmet-ízbombának nyilvánította a termékeinket.

 

 

Finomak és álomszépek. Amikor először láttam a bonbonjaitokat, az jutott az eszembe, hogy olyanok, mint egy impresszionista festmény vagy egy Freywille ékszer. Mitől más, mitől tökéletes a ti csokoládétok?

Szerintem ezt Dr. Schiffer Miklós stílustanácsadó fogalmazta meg a legjobban – „Ezeknél az alkotásoknál a csoki a test, a külső színek kavalkádja pedig a lélek.” Nincs két egyforma darab köztük, lévén kézműves termékek, és az összeset magam festem. Látom, meglepődtél! Vannak kipróbált, jól bevált színösszeállításaim, de többnyire a pillanatnyi hangulatom alapján öltöztettem színesbe a bonbonokat, drazsékat és csokoládékat. A külső változó, de a minőség változatlan. Kizárólag olyan prémiummárkás alapanyagokkal dolgozunk, mint a százéves múltra visszatekintő francia Valhrona, valamint a világ legjobbjaiként számontartott olasz Crea és Domori csokoládé. Mivel egyre többen küszködnek különféle ételallergiákkal, mi kizárólag laktózmentes hozzávalókkal „bűvészkedünk“. Nem használunk semmiféle mesterséges aromát, festékanyagot, tartósítószert. Külön kiemelném, hogy műhelyünkben még nem volt 1 csepp pálmaolaj sem – és ez így is marad. Az eltarthatósági idejük a kézműves csokoládéknál megszokott két-három hónap. A kevesebb nedvességet tartalmazó mogyorós, kókuszos pralinék fél évig sem veszítenek a minőségükből. A töltelékhez használt alapanyagokat a világ számos országának őstermelőjétől, manufaktúrájából szerezzük be. A mogyorót például, ami az organikus kakaó mellett a Zsutella gourmet mogyorókrémünk fő összetevője egy piemonti farmról vásároljuk, a mandulát Kaliforniából, a 100%-os vajat pedig egy szlovákiai kisüzemtől. A bourbon vanília egyenesen Madagaszkárról érkezik, az óriáspralinéinkat pedig olasz szarvasgombával „fűszerezzük “.

A napjaidat csábító édességek közt töltöd. Otthon, hétvégeken van még kedved elmajszolni egy-egy bonbont?

Kerüljük a kísértést, és otthon inkább már nem is tartunk ZAX csokit. Az egyik barátnőm a múltkor a telefonba megkérdezte tőlem, tudom-e, hogy a bonbonjaink függőséget okoznak, mert amióta a hároméves kisunokája megkóstolta, már a többi édességet nem akarja megenni. Meg is lepődtem, mert mi elsősorban étcsokoládékkal dolgozunk, és a töltelékeknél is odafigyelek arra, hogy alacsony legyen a cukor- és kalóriatartalmuk. De elkészültek az első cukormentes termékek is. Abból korlátlanul lehet szemezgetni.

Egy új vállalkozást, főleg mégha az ember ilyen szenvedéllyel és lelkesedéssel veti bele magát, rengeteg energia és idő felfuttatni. Nem érzed néha azt, hogy már túl nagy erővel sodor magával ez a gasztro-kaland?

Közgazdászként a Decart-ban belefért a munkám napi nyolc órába, ami nagyon kényelmes volt. Az elmúlt félévben néha reggeli után átmentem a műhelybe, ami tőlünk pár méterre van, és sokszor késő estig olvasztottam, kevergettem, festettem a csokikat. De fel sem tűnt, hogy eltelt a nap, nem éreztem fáradtságot, csak örömet, hogy végre azzal foglalkozom, ami érdekel, amit szeretek, amiben megtalálom önmagamat. Szabadidőmben pedig tovább képeztem magam, inspirálódtam, figyeltem a legújabb trendeket. Közben Feri lelkes, mert ahogy ő mondja, 27 évig segítettem én az ő vállalkozását, most itt az ideje, hogy ő segítse az én kibontakozásomat, magára vállalta a ZAX felfuttatását és értékesítését (láthatóan mestere ennek – most bókoltam). Sőt, Réka lányunk és András fiunk, aki a Columbia Egyetemen diplomázott menedzsmentből, nagy érdeklődéssel figyelik szárnypróbálgatásunkat és amiben tudnak, abban igyekeznek segíteni a munkánkat. Mivel ők Budapesten élnek, és sok barátunk is van ott, magától értetődő volt, hogy először a magyar főváros felé nyitunk üzleti szempontból. Meglepően rövid idő alatt sikerült befuttatnunk a ZAX márkanevet. Ott voltunk a Winelovers Grandon, a Magyar Borok Bálján ill. a legnagyobb gastrohappening-en a Várkert Bazárban, ahol 1200 vendéget csábított el a ZAX. Egyre keresettebbek a termékeink. Egyedül már nem győzöm, ezért az idén felvettünk a műhelybe két alkalmazottat. A következő célpontunk Bécs és Prága volt. Nem, nem mondtunk le róla, ahogy arról sem, hogy pár éven belül meghódítjuk a Skandináv piacot, csak tudomásul vettük, hogy az eddigi rövidtávú terveinket a középtávúak közé kell átsorolnunk.

 

Bock Sylvia a dunaszerdahelyi kórház igazgatónője és Varga Ferenc

Az utóbbi jó egy hónapban leszűkült az életterünk és az egyórányi Komárom-Budapest távolság hirtelen hatalmassá nőtt. Nem vettétek fontolóra, hogy a mostani járvány mizéria véget értével a gyerekeitek után költöztök?

Már előtte is felvetődött a gondolat bennünk, egy időben mi már éltünk is ott, de amióta felnőttek a gyerekek tudatosan igyekszem tyúkanyó énemet háttérbe szorítani. Mindketten figyelünk arra, hogy ne telepedjünk rájuk. Bármikor számíthatnak ránk, de nem szeretnénk, ha azt éreznék, hogy elvárjuk, hogy jöjjenek vasárnapi ebédre, vagy velünk töltsék a szabadidejüket. Egy esetleges költözés komoly döntés, nagy lépés, amit addig nem lehet meghozni, amíg az ember nem látja, hogy a vírusjárvány lecsengése után miként, hogyan fog működni a világ. Komáromot azonban nagyon nehéz szívvel tudnám hátra hagyni. Patról származom, a Duna gyerekkorom óta meghatározó része az életemnek. Annak idején nem is gondoltam volna, hogy felnőttként olyan helyen fogok lakni, ahol jóformán, ha kinyújtom a kezem bele tudom lógatni a folyóba. Imádom. Nekem a Duna illata azt jelenti, hogy otthon vagyok.

 

 

Voltak olyan terveitek, amiket el kellett engednetek, amik most inkább álmoknak tűnnek?

Bak jegyűként soha nem jártam a fellegekben. Racionális álmaim voltak, amik mondhatni teljesültek. Hogy mit szeretnék még? Kicsit több időt tölteni a csodálatos kisunokánkkal, egy-egy ZAX márkaboltot Budapesten, valahol a Bazilika környékén, valamint a Pozsony-i Duna korzón és idővel, ha lecseng a járvány, elutazni azokra a helyekre, ahol még nem jártunk. Feltöltődni, inspirálódni és aztán visszajönni Komáromba. Vissza a komáromi Duna-partra.

(komaromonline.sk, Janković Nóra)

 

MEGOSZTÁS:

Hozzászólások

hozzászólás

Copyright © 2016-2020 NEC ARTE NEC MARTE P.T. | Newsphere by AF themes.