komaromonline.sk
HÍREK
A nemzetközileg elismert tudós, Csányi Vilmos etológus volt a komáromi Kikötő – Polgári Szalon vendége
  •   

2019/4/25

A hat évig rendkívül sikeresen működő Komáromi Szalon megszűnte nagy intellektuális hiátust hagyott maga után. Ezt az űrt igyekezett kulturális elődje eszmeiségét és szellemiségét követve betölteni Bödők Gergely, történész, a Clio Intézet munkatársa, amikor a múlt év októberében megalapította a Kikötő – Polgári szalon rendezvénysorozatot, melynek keretén belül a komáromi Rév – Magyar Kultúra Házában havonta egyszer találkozhatnak az érdeklődők a közélet, a tudomány, a kultúra elismert hazai, illetve magyarországi képviselőivel.

A tegnapi teltházas est vendége a magyar tudományos élet egyik legelismertebb és talán legközismertebb személyisége, a Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, humánetológus, író, Prof. Csányi Vilmos volt, akiről már életében csillagot neveztek el a Nagykutya csillagképben.

A főszervező és házigazda Bödők Gergely első kérdéseire az ismert kutató rendkívül szűkszavúan, mondhatni hiányos tőmondatokban válaszolt, halvány, joviális mosollyal szája szegletében, de beszélgetőtársa kizökkenthetetlen nyugalommal és finom humorral reagált, így gyorsan kialakult a két fél közt egy rendkívül izgalmas, „egyenrangú “beszélgetés.

 

 

A jól felépített kérdéssorra adott válaszokból a nézők megismerhették az első generációs értelmiségiként a tudomány világa felé orientálódott Csányi Vilmos pályájának kezdeti szakaszát. A keresgélés évei után, a 70′-es években kezdett el dolgozni ELTE Természettudományi Karának magatartásgenetikai laboratóriumban, ahol a fő kutatási területe az emberi és állati viselkedés, valamint a biológiai és kulturális evolúció fejlődésének vizsgálata lett. Elárulta azt is, hogy pályája során Szentágothai János, aki a neuroanatómia nemzetközileg elismert szaktekintély és Straub Ferenc Brunó biokémikus munkássága inspirálta a leginkább, a külföldi kollégái közül pedig a Bécsben élő Konrad Lorenz etológussal ápolt baráti viszonyt egészen annak haláláig.

Élete során soha nem hajtotta bizonyítási vágy, ambíció, csak tudományos érdeklődés. – mondta. Majd miután Bödők Gergely kérdésére – Miért gondolja a versenyképességről, hogy egyfajta orvelli víziót vetít előre? – részletesen, franciaországi példán keresztül szemléltetve elmagyarázta ennek a társadalmi és gazdasági jelenségnek a negatív hozadékát, már biztosan tudhattuk, hogy a tudós „kirándulását “a szépirodalom világába nem a versengés motiválta.

Sikerlistás regények szerzőjeként Csányi Vilmos úgy gondolja, hogy jó, az olvasókat is megszólító regényt csak úgy lehet írni, ha a szigorú rend uralkodik a műben és a karakterek az emberi természet rendje, humánetológiája szerint vannak felépítve, miközben a végeredmény mégiscsak mellőzi a funkcionális racionalitást.

A tanár úr, bár karcos, jellegzetes humorával igyekezett élét venni abbéli határozott, vitát nem tűrő véleményének, hogy minden olyan tudományág, ahol az eredményeket nem lehet természettudományos kísérletekkel, módszerekkel, adatokkal mérni, igazolni és alátámasztani, csak hiedelmekre, alaptalan feltételezésekre alapul, pont úgy, ahogy minden más is, amin az emberiség szellemi kulturális örökségként osztozik egymással, legyen az akár filozófia vagy istenhit. Ennek ellenére nem vallja magát ateistának, hanem agnosztikusnak, hiszen ahogy Isten léte nincs bizonyítva, úgy nem léte sem igazolható.

Az est házigazdájának arra az igencsak aktuális kérdésfelvetésére, hogy véleménye szerint milyen irányba mozdul el a jövőben a környezet- és a klímaváltozás, ami mostanra a világ legnagyobb problémájává nőte ki magát, a professzor úr kifejtette, hogy „Aki fél évnél előbbre jósol az vagy csal, vagy hazudik, mert egyszerűen nincs megfelelő eszközünk arra, hogy ellenőrizhető módon, előre lássunk. Száz évvel ezelőtt, az akkori tudósoknak nem volt még nyelvük sem arra, hogy a mai kort megjósolják. A televízió, a számítógép és az informatikai fejlődéssel párhuzamosan, egyidejűleg alakult ki hozzá a megfelelő nyelv. “

 

 

A tudós egyáltalán nem híve a televízió nézésének, – Magyarországon átlagosan napi öt órát tölt a lakosság a képernyő előtt – mert úgy gondolja, hogy az csupán egy eszköz az emberek mesterséges lenyugtatására, hogy a meglévő társadalmi rend ellen ne lázadjanak. Ráadásul a reklámokon keresztül manipulálják, befolyásolják az embereket, sőt sokszor azt sugallják a nézőknek, hogy hazudni teljesen legitim dolog. A kulturálatlan, célok nélküli tömeg pedig minél több agressziót, szexet és ármánykodást kap „szellemi táplálékként “annál inkább elhiszi, hogy mindez az élet szervez része. Sajnos „létezik a szegénység kultúrája, de nem pénzt kell adni, hanem a kultúrát megváltoztatni, ami természetesen nehéz, és pénzbe kerül. “Majd részeletesen elmesélte, hogy Mexikóban a Haladj és az Esélyek nevet viselő programok keretén belül a sokáig megtörhetetlennek hitt tartós szegényég és az ezzel járó iskolázatlanság felszámolásában milyen jelentős előre lepéseket értek el azzal, hogy a családokat anyagilag a szerint támogatták, megkapják-e a gyerekeik az oltásokat, járnak-e rendszeresen iskolába.

Természetes, ha Csányi Vilmos, akit a „kutyás “könyvei és kutatásai tettek igazán közismertté, ült a mikrofon mellett, akkor nem maradhattak el az állatetológiával kapcsolatos kérdések sem, így a résztvevők a kutató tudományos megfigyeléseinek történetein keresztül megtudhatták, hogy a közvélekedéssel ellentétben nem csupán az emlősök és főemlősök rendelkeznek rendkívüli intelligenciával és problémamegoldó képességgel, de a méhek és a galambok is. Mostanában pedig az immár nyolcvanhároméves tudós a legújabb könyvén dolgozik, mely a két szőrös kutyagyerek, Bukfenc és Jeromos története után, most Jankáról a rendkívül tanulékony, pumi-husky keverék kedvencéről fog szólni. Mindezeket a sikereket azonban nem tudta volna elérni, ha nem lenne mellette egy olyan támogató, toleráns társ, mint a felesége, Éva asszony. Az akadémikus mégsem a saját sikereire a legbüszkébb, hanem a fiára, aki Cambridge-ben fizikaprofesszor.
A rendezvény hagyományosan most is egy gyors kvízjátékkal zárult, aminek végén a három leggyorsabb válaszadó Csányi Vilmos egy-egy dedikált könyvével gazdagodott. Legvégül pedig a szervezők átadták Andruskó Imrének a Selye János Gimnázium igazgatójának azt est becsületkasszáját, közel 80 euróval, amivel ezúttal az iskola egyik biológiában jeleskedő diákját támogatják.
Bödők Gergely Kikötő- Polgári Szalonja ezúttal is bebizonyította, hogy Komáromban igenis, van igény a minőségi kulturális programokra.

(komaromonline.sk-JN, fotók: Tóth Attila)

 


  •   

Hozzászólások

hozzászólás

komaromonline.sk

Like Us On Facebook