Madárinfluenza-vírus a Komáromi járásban

Nagykeszi (Veľké Kosihy) határában néhány napja a vadászok 27 elpusztult hattyút találtak és csütörtökön további két beteg hattyú jelent meg a bányatónál.

A laboratóriumi vizsgálat megerősítette, hogy madárinfluenzában pusztultak el és a vizsgálatok kimutatták a H5 típusú madárinfluenza-vírust – számolt be az Új Szónak Miholich István, a Komáromi Regionális Állategészségügyi Hivatal igazgatója. Jelenleg folyik a befagyott tóból a hattyútetemek kiemelése, dögégetőben likvidálják őket.

A Komáromi Regionális Állategészségügyi Hivatal óvintézkedések meghozatalát rendelte el a tó három kilométeres körzetében. Ezek az intézkedések Nagykeszi és Ekel községeket, valamint a nagykeszi vadásztársaságot érintik.

Január 9-ig a községeknek összeírást kell készíteniük a baromfi- és galambtenyészetekről, és a fogva tartott mindennemű szárnyasról. Fokozni kell a biológiai védekezést (fertőtleníteni a baromfiudvarra való be- és kilépésnél, megakadályozni, hogy a baromfi közvetlenül vagy közvetve érintkezzen a szabadon lévő madarakkal, főleg a vízi szárnyasokkal), azonnal jelenteni kell az állategészségügyi hivatalnak, ha a madárinfluenza bármely tünetet (pl. étvágytalanság, a tojáshozam csökkenése, fokozott állatpusztulás) felütné a fejét. Nem szabad az állatokat olyan felszíni víztározóból származó vízzel itatni, amelyhez hozzáférhetnek a szabadon élő szárnyasok.

A monitorozott területről az intézkedés meghozatalától számított 15 napig tilos elszállítani az állatokat, tilos azokat kiállítás, vásár és egyéb célból összeterelni. Tilos a vadászat a szárnyasokra, és ugyancsak tilos fogva tartott szárnyasokat kiengedni a természetbe.

Ezek az intézkedések visszavonásig érvényben maradnak – áll az Állategészségügyi Hivatal rendeletében.

Komáromban a madárinfluenza-vírus tüneteit illetve gyanús állatokat információnk szerint eddig nem jeleztek.

A Magyar Virtuális Enciklopédia szerint “a madárinfluenza a szárnyasoknál magas lázzal, a belső szervek vérzésével, az állat biztos pusztulásával jár. A betegség járványos megjelenése esetén a teljes érintett állat népességet kiirtják, egyrészt állatgyógyászati, állatjárványtani okokból, másrészt hogy megelőzzék egy emberi influenza világjárvány kialakulását. 1997-ben, szintén a Távol-Keleten, házi szárnyasok millióit pusztították el. A madárinfluenza vírusok csak ritkán okoznak emberi betegséget, és a fertőzött ember nem képes más embert megfertőzni. Mivel ezek a vírusok az emberi sejtekben nem tudnak szaporodni, a humán megbetegedés feltétele, hogy igen nagy mennyiségű vírus jusson a tüdőbe. Mivel a legtöbb madár a vírust guanójában üríti, az ürülék porának belélegzésével, illetve tollpihék belégzésével jöhet létre emberi betegség. Fertőzött állat húsa szinte biztosan nem betegítheti meg az embert. Főzéssel, sütéssel a vírus elpusztul.”  

(komaromonline.sk, forrás: ujszo.com)