A madárinfluenza terjedésének alakulása a Komáromi járásban
Szendi László a Komáromi Járási Hivatal előljárója sajtótájékoztató keretén belül számolt be portálunknak a járásunkat is érintő madárinfluenza terjedésének alakulásáról és az ezzel járó biztonsági intézkedésekről.
A madárinfluenza előfordulása Európában először a tavalyi év novemberében volt észlelve. Először Németországból majd később Franciaországból, Hollandiából, Dániából, Svédországból és Svájcból érkeztek jelentések. A Szlovákiával határos országok közül Csehországból, Lengyelországból és Magyarországról is kaptunk híreket a madárinfluenza előfordulásáról. Az említett országok közül mindenhol kisebb mértékben a vadon illetve szabadon élő szárnyasok között fordult elő, kivéve Magyarországot, ahol nagyobb számú szárnyas van veszélyben, mivel itt a háziszárnyasok sok helyen kinti, szabad tartásban vannak nevelve. Olyan intézkedéseket kellett foganatosítani, mint a háziszárnyasok tartása, ugyanis hatalmas károk keletkeztek.
A Komáromi járásban a mai napig 320 madárelhullást jelentettek. A járásunkban az első esetet Nagykeszi vadászai jelentették, ahol egy elhagyatott tóban 29 hattyú tetemet találtak. A bejelentést követően és a Komáromi Regionális Állategészségügyi és Élelmezésügyi Felügyelet (tov. KRÁÉF) ellenőrzése után figyelmeztető tábla lett kihelyezve a helyszínre. Az itt talált hattyúkból a mintát a zólyomi laboratóriumba küldték, ahol beigazolódott a madárinfluenza vírus, még pedig a H5N8 típus jelenléte. A hattyúk tetemeik eltávolításában a Járási Tűzoltóság segédkezett.
A következő időszakban újabb madárelhullásról érkeztek jelentések, ahol főleg hattyúk és szürke gémek váltak a kór áldozatává, mégpedig Komárom, Kava részén és a Lándori csatornában, valamint Csicsó, Lak, Nemesócsa, Ímely, Ekel és Gúta kataszteri területén. A mai napig a KRÁÉF 62 gócpontot tart nyilván, melyekben összesen 320 madár pusztult el.
Január 17-én a fertőzés visszaszorítása érdekében összeült a Komáromi Járási Hivatal válság stábja. A KRÁÉF igazgatója MVDr. Miholics István ismertette a jelenlevőket a kialakult helyzetről, valamint információt adott a fertőzésterjedés megakadályozásának lehetőségeiről. A Járási Tűzoltóság igazgatója műszaki irányú segítséget ígért az elhullott állatok összegyűjtéséhez. MVDr. Miholics a továbbiakban kérte a válságstábot, a legyengült, beteg állatok kilövése lehetőségének megvitatására. Továbbá megvitatásra került a kellő mennyiségű védőfelszerelés beszerzése azon alkalmazottak részére, akik az elhullott madártetemek összegyűjtését végzik, és akik közvetlenül érintkeznek velük.
A válságstáb második ülésére január 25-én került sor, mivel az elmúlt napokban nagyon megemelkedett az elhullott hattyúk száma. MVDr. Miholics újra kiértékelte a helyzet alakulását, majd kérte a válságstáb együttműködését a madárinfluenza terjedésének visszaszorításához. Mivel ilyen nagyszámú hattyútetem – 50-60 darab – összegyűjtése már túlhalad a KRÁÉF lehetőségein. A válságstáb javasolta a Bősi Komplex Mentőszolgálat bevonását, akik kellő felszereléssel és szakemberekkel rendelkeznek, valamint javasolta még tájékoztató kiadását a vadásztársaságok részére a fertőzés jeleit mutató madarak kilövésével kapcsolatban. A környezetvédelmi minisztérium rendelete alapján van lehetőség a fertőzött madarak kilövésére a KRÁÉF szakembere jelenlétében.
A KRÁÉF minden egyes gócpont kialakulása után állategészségügyi rendeletet ad ki, melynek értelmében a községeket, vadászszervezeteket és cégeket – az érintett terület 3 km-es körzetében – kötelezi bizonyos előírások betartására. Elrendelik a háziszárnyasok összeírását a községekben, azon épületek bejáratánál fertőtlenítést kell végezni, ahol a háziszárnyas tartása folyik, meg kell akadályozni a vadon élő madarak érintkezését a fogságban nevelt madarakkal, a nevelt madarak itatóvize nem származhat szabadon hozzáférhető vízfelületekből, jelenteni kell a Komáromi Regionális Állategészségügyi és Élelmezésügyi Felügyeletnek minden egyes madárinfluenza tünet elfordulását az egyes tenyészetekben. Továbbá a vadászoknak fokozott figyelmet kell szentelni a vadon élő madarak megfigyelésére és minden elhullást azonnal jelenteni kell, tilos a vadászat minden nemű szárnyasvadra és tilos a nevelt szárnyasvad szabadon engedése
Ha maradnak az erős fagyok és a madarak továbbra sem találnak élelmet, még jobban legyengülnek és az elhullás folytatódni fog. Az időjárás felmelegedése esetén, amikor is a madarak több élelemhez juthatnak és nem tömörülnek nagyobb csoportokba, meg van a lehetősége az elhullás csökkenésének. Ekkor viszont új problémával fogunk szemben állni, a laza talaj és a sáros utak miatt, nehezen megközelíthetővé válnak az esetleges kialakult további lelőhelyek.
(komaromonline.sk)
