komaromonline.sk

egy portál Komáromról és polgárairól

Kiszézés az Eötvös suliban

„ A múltunk az alapunk, gyökerünk, ezen állunk. Nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor nem, ha ismerjük is.” (Harcsa Katalin)

Ezen gondolatoktól vezérelve született meg egy újabb ötlet a hagyományok felelevenítésére az Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, Komáromban. Iskolánktól nem áll távol a népi kultúra megismertetése a diákokkal különböző rendezvényeken keresztül. Napjainkban már a szülők, nagyszülők is kevesen emlékeznek a régi magyar népszokásokra, ezért szeretnénk kicsit ezt a tudást, hagyományt megismertetni a gyerekekkel.

Február a farsang, a mulatságok hónapja. A kiszézés nem volt más, mint a tél elűzése. Ilyenkor az egész falu kivonult, hogy részt vegyen a kisze bábu égetésében.  A kiszézés lényege, hogy a lányok által készített szalmabábut menyecskének öltöztették, mely a hideget, a telet, a rontást, a betegséget és általában a rossz dolgokat jelképezte. Ezt a szalmabábut körbehordták a faluban énekelve, kántálva, majd kivonultak vele a falu végére. Ha volt a falu közelében folyó, akkor oda mentek, levetkőztették a bábut, majd a szalmacsutakot szétszedték. A lányok kitéptek belőle egy marokra valót, amit a vízbe dobtak. Azt tartották, akié a legmesszebb úszott, az még abban az évben férjhez megy, akié pedig kisodródik a partra, az megesik. Amelyik falu közelében nem volt folyó, ott a bábut meggyújtották és elégették. Ezzel is szimbolizálták, hogy elűzik a telet, a gonoszt, a rosszat. Ilyen, és ehhez hasonló szövegeket kiabáltak:

„ Kice vice villő, gyűjjön rád a himlő. Behoztuk a zöld ágat, kivisszük a kice-vicét. Kice vice villő, gyűjjön rád a himlő” (Kodály Zoltán gyűjtése, 1909)

Ezt a népszokást elevenítettük meg az iskolában február 10 – én (pénteken), az iskolai klubbon belül az alsó tagozatos tanulókkal. Elkészítettük a kisze bábut szalmából, majd népviseletbe öltöztettük. A tanulókkal együtt közösen elmondtunk 3-4 kántáló szöveget, valamint tavaszváró énekekkel is színesítettük a kiszézést. A gyerekek hoztak dobokat, kereplőket, mert a télűzéshez bizony a zaj keltése is hozzá tartozik. Szimbolikusan körbe vittük az iskola udvarán a bábut, majd levetkőztettük és véget vetettünk a hidegnek, a betegségnek, a rossznak: meggyújtottuk a bábut és elégettük.

Ezzel kívánunk mindenkinek jó egészséget és szép tavaszt!

(Mgr. Madari Katalin, fotó: PaedDr. Barta Csilla)

[envira-gallery id=”6191″]

Hozzászólások

hozzászólás