Így védekezzünk a csalók ellen – Tanácsok időseknek
Az idős, egyedülálló emberek gyakran esnek csalók, tolvajok áldozatául. Az elkövetők a legkülönfélébb ürügyekkel férkőznek a jóhiszemű idős személyek bizalmában, hogy aztán kicsalják vagy egyszerűen ellopják spórolt pénzüket, értéktárgyaikat. Rendőrségi forrásokból összegyűjtöttük azokat az általános szabályokat, tanácsokat, amiket megszívlelve az idősek kevésbé válnak bűncselekmények áldozatává.
NE ENGEDJÜNK AZ ELADÓK NYOMÁSGYAKORLÁSÁNAK
Sokszor előfordul, hogy érdekes kirándulással, ingyenes vacsorával vagy más attrakcióval egybekötött termékbemutatóra invitálják a polgárokat, ahol kihagyhatatlan akciós árakon kínálnak különböző termékeket a résztvevőknek. A hatás fokozása érdekében a megvásárolt termékhez ingyen ajándékot is kínálnak.
Mielőtt bárki részt venne ilyen akción,
- győződjön meg, hogy a szervezők valós adatokat adtak-e meg magukról, kérje ki családtagjai, ismerősei tanácsát, ha van rá lehetőség, az interneten tájékozódjon a szervezőkről;
- személyi iratait soha ne adja át a szervezőknek;
- mielőtt bármit aláírna, figyelmesen olvassa el a szöveget;
- utasítsa el az eladó azon ajánlatát, hogy elszállítja Önt a bankba vagy haza a szükséges pénzért;
- ha bármit vásárol, ragaszkodjon a nyugtához;
- a fogyasztói jogokról hasznos tájékoztatást a branitsaoplati.sk internetes oldalon is találni.
Ha úgy érzik, hogy ismeretlen személyek nyomást gyakorolnak Önökre, vagy veszélyben érzik magukat, azonnal hívják a rendőrséget a 158-as számon, vagy a 112-es segélyhívót, illetve a városi rendőrséget a 159-es számon.
PÉNZNYEREMÉNY, BANKJEGYEK ELLENŐRZÉSE, NYUGDÍJEMELÉS, ÁRUSÍTÁS
Gyakori eset, hogy idegenek csengenek be idős, egyedül élő emberekhez, és különböző intézmények, cégek képviselőiként mutatkoznak be, pénzügyi segítséget vagy nyugdíjemelést ígérnek, esetleg eladásra kínálnak valamit (pl. paplan, edény, kések, egészségügyi eszközük). Van, hogy először telefonon veszik fel a kapcsolatot a kiszemelt áldozattal, hogy így csalják ki belőle lakcímét.
A csalók különböző trükköket alkalmaznak:
– valamilyen szolgáltató képviselőjének adják ki magukat, aki elszámolást, nyereményt hoztak, ellenőrzik a lefolyót, esetleg földmunkát jöttek végezni;
– a rendőrség tagjaként lépnek fel, akik a bankjegyek eredetiségét jöttek ellenőrizni, vagy behajtani a bírságot egy rokonuk által okozott balesetért;
– a szociális biztosító munkatársaként mutatkoznak be, és a nyugdíjemelés vagy járulék kifizetés ügyében járnak el;
– házaló árusok, akik kedvező áron értékesítik portékájukat.
Mit lehet tenni?
- Soha ne engedjünk be ilyen embereket, ne kezdjünk velük hosszas beszélgetésbe és lehetőleg ne maradjunk velük egyedül.
- Ne mutassunk érdeklődést az általuk kínált termék vagy szolgáltatás iránt.
- Ne tegyen olyat, ami elárulhatná az idegennek, hogy hol tartja megtakarított pénzét vagy értéktárgyait.
- Tudatosítsuk, hogy egyetlen szolgáltató, intézmény sem fizet ki készpénzben nyereményt úgy, hogy munkatársát küldi ki a helyszínre.
GÁZ-, VILLANY- ÉS VÍZDÍJELSZÁMOLÁS
Csengetnek, egy idegen áll az ajtóban és a villamos-, a gáz- vagy a vízművek alkalmazottjaként mutatkozik be. Azt állítja, hogy a villany-, a gáz- vagy a vízórát jött leolvasni, esetleg az elszámláskor megállapított többletet fizeti vissza vagy a hátralékot akarja behajtja.
Mit tegyünk?
- Jusson eszünkbe, hogy a leolvasást, ha lehetséges, nyilvánosan hozzáférhető helyen végzik a szolgáltatók, lakóházaknál pedig a közös helyiségekben.
- A fogyasztás-leolvasást végző személyek kötelesek felmutatni a szoláltatótól származó meghatalmazást, és kérésre a személyazonossági igazolványukat is.
- Ha a leolvasást bent a házban/lakásban kell elvégezni, mindig kérjük, hogy mutassák fel személyazonossági igazolványukat is.
- Ha felmerül a gyanú, hogy az illető nem az adott szolgáltató munkatársa, ne engedjük be a lakásba.
Ne higgyünk olyan személynek, aki azt állítja, hogy az elszámláskor megállapított többletet fizeti vagy a hátralékot jött behajtani. A szolgáltatók ugyanis soha nem ilyen módon, az ügyfél meglátogatásával rendezik a visszafizetést vagy a hátralék behajtását.
KÖLCSÖN MŰTÉTRE
Az utcán megszólítja Önt egy idegen, útbaigazítást kér, a kórházat keresi. Az állítja, hogy nem ismeri ki magát a városban, kéri, üljön be az autójába és mutassa meg az utat. Majd arról kezd mesélni, hogy a rokona súlyos balesetet szenvedett, a kórházban fekszik, de nincs pénze műtétre és kéri, segítsen rajta. Ha nincs Önnél készpénz, felajánlja, hogy elviszi a legközelebbi bankautomatához vagy akár haza. Van, hogy a biztonság kedvéért külföldi valutát is kínál, hogy hitelesebbnek tűnjön a meséje és jobban megbízzon benne az áldozat.
Mit tegyünk?
- Soha ne dőljünk be ilyen kérésnek.
- Ne álljunk szóba idegenekkel.
- Soha ne üljünk idegenek gépkocsijába.
- Ne egyezzünk bele, hogy elszállít minket a bankba, a bankautomatához, vagy haza készpénzért.
- Soha ne vegyünk ki pénzt a bankból egy idegen részére, még akkor se, ha megígéri, visszafizeti.
- Ne engedjünk idegent lakásunkba.
KÖLCSÖN TELEFONOS KÉRÉSRE
Csöng a telefon, a vonal túlsó végén az Ön állítólagos rokona (unokája, fia, lánya, testvére stb.) mutatkozik be, és sürgősen pénzt kér kölcsön. Szándékosan többször egymás után sürgetően telefonál, hogy ne legyen ideje mást felhívni és tanácsot kérni. Végül nem ő jön személyesen a pénzért, valakit küld maga helyett, olyan személyt akiben állítólag megbízik, de Ön nem ismeri.
Mit kell tenni?
- Ne adjon kölcsön.
- Rögtön az első hívás után győződjön meg róla, hogy valóban rokona telefonált-e.
- Hívja őt vissza.
- Ha nem rokona kereste, az azt jelenti, hogy csalóval lehet dolgunk.
- Ne engedjen idegent a lakásába.
- Soha ne adja meg telefonon személyes adatait, és ne adjon ki információkat saját vagy családja pénzügyi helyzetéről.
Ne adjon pénzt idegennek, még ha azt állítja is, hogy rokona küldte őt. Gyanú esetén azonnal hívják a rendőrséget a 158-as számon, vagy a 112-es segélyhívót, illetve a városi rendőrséget a 159-es számon.
Tájékoztassuk idősebb családtagjainkat, rokonainkat vagy ismerőseinket.
(komaromonline.sk)
