MEGOSZTÁS:

Amióta Komárom és Őrsújfalu között megkezdődött az új Duna-hídhoz vezető letérő, illetve kereszteződés építése, amely a majdani, Komáromot elkerülő út csatlakozása is lesz egyben, a városban egyre erősödnek a kerülőút tervezett nyomvonalát bíráló felháborodott hangok. Ez űgyben a városi hivatal szakmai fórumot is szervez, amelynek programját a cikkünk végén olvashatják.

Elsősorban a kerülőút azon szakaszáról van szó, amely a jelenleg érvényes dokumentumok, területrendezési tervek alapján a Holt-Vágon keresztül haladna. A városi önkormányzat 2017. június 22-i, 34. ülésén két változatról tárgyaltak a képviselők, a döntést viszont a szeptemberi ülésre halasztották. A közösségi hálón ráadásul egy harmadik változat is megjelent. A komáromi polgárok petíció formájában adtak hangot nemtetszésüknek, Facebook-oldalukon pedig ezt írják: „Olyan kerülőutat akarunk, amelyik nem veszi el a természetet és az aktív kikapcsolódást szolgáló teret. Nem csak a Holt-Vágról van szó. A fejünk felett vezető út zajártalommal jár majd, az égéstermékek szennyezik a környékben lévő házakat, a lakótelepet és a Vág töltését.” A petíciós bizottság tagját, Roman Hralát kérdeztük kezdeményezésükről.

Milyen indíttatásból kezdték gyűjteni az aláírásokat?

A kezdeményezők egyszerű polgárok, akik spontán módon találkoztak, és egy közös érdek köti őket össze – a természet védelme Komáromban. A petícióval lehetőséget szeretnének teremteni polgártársainknak arra, hogy kifejezzék véleményüket a Holt-Vágon és az Apáli üdülőövezeten keresztül tervezett elkerülőúttal kapcsolatban. Mindnyájunk felelőssége, hogy gyermekeink milyen környezetbe születnek, milyen városban fognak felnőni, hogy megőrizzük-e számukra a természeti kincseket, a sportolásra, pihenésre, relaxációra alkalmas egészséges környezetet, ami szerencsére városunkban még megtalálható, ám amit egyetlen rossz döntéssel véglegesen tönkre tehetünk.

Miért most kezdtek tiltakozni? A város területfejlesztési terve, az elkerülőút nyomvonala már 2005-ben megszületett.

Úgy gondolom, 2005 óta ez egy „alvó” téma volt, és bár biztosan a törvényeknek megfelelően közzétették az akkori döntést, a nyilvánosság nagy része semmit nem tudott róla. A lökést a képviselőtestület júniusi ülése adta, amikor rádöbbentünk a helyzet komolyságára.

Mit szeretnének elérni?

A fő cél segítséget nyújtani a képviselőknek ahhoz, hogy megismerjék a komáromi polgárok véleményét, hogy a választóik érdekében tudjanak szavazni. A választások során a polgárok azzal hatalmazták fel őket, hogy helyettük hozzanak döntéseket, ám olyanokat, amelyek tekintettel vannak a polgárok érdekeire. Reméljük, hogy elegendő számú aláírás esetén a képviselőket párbeszédre és szakmai információk begyűjtésére ösztönözzük, hogy a szavazás során jó döntést tudjanak hozni. Hangsúlyoznám, hogy szerintünk is meg kell oldani a város közlekedési helyzetét és kerülőúra is szükség van, de más nyomvonalon.

Felvonulást vagy más tiltakozó megmozdulást is terveznek?

Nem. Nem elleneznénk viszont a petíciónkat aláíró polgárok spontán megmozdulását. Lehet, hogy a szeptemberi testületi ideje alatt zajló Klapka téri felvonulással ki tudnák fejezni támogatásukat és kifejezésre juttathatnák, mit várnak el választott képviselőiktől.

Van tudomásuk arról, hogy az államnak van-e pénze a kerülőútra s mikorra kellene felépülnie?

Ilyen információkhoz az interneten, vagy a sajtón keresztól lehet hozzáférni. Mindnyájan tudjuk, mi a helyzet nálunk az autópályák, gyorsforgalmi vagy felsőrendű, illetve elkerülő utak építésével, amikor a kivitelezés még a prioritást élvező projekteknél is egyre húzódik. A legtöbbször populista ígéretekről van szó politikusaink részéről, amik betartathatatlanok, és gyakran anyagiak hiánya is közrejátszik. A médiákban gyakran találkozunk olyan független szakértői véleményekkel, amelyek szerint sok esetben kaotikus, koncepciótlan és drága megoldásokat alkalmaznak. Szóba került az adósságplafon feloldása is, de tudatosítani kell, hogy ezzel a következő generációkat terhelnénk, és mi ezt nem szeretnénk. Bízunk benne, hogy politikusainak mérlegelnek minden körülményt és a polgárok érdekeit szolgáló, felelős döntést hoznak.

A kerülőút nyomvonalának kijelölése a Holt-Vág felett és annak beépítése a területrendezési tervbe, még Bastrnák Tibor polgármestersége idejére nyúlik vissza. Szerettük volna megtudni, hogy ő mit szól a petícióhoz, mikor kezdődhet a kerülőút építése, milyen gondokat okozhat, ha a testület szeptemberben nem hoz döntést az ügyben. Annak ellenére, hogy elegendő időt adtunk neki a válaszadásra, kérdéseinkre nem érkezett felelet.

forrás/FB

Horváth Attila városi képviselő is aktívan érdeklődik a probléma iránt, és a petíciós íveket a rendelőjében is alá lehet írni.

Mi késztette arra, hogy kivegye részét ebből az aktivitásból?

Megszólítottak a jelzett térségben lakó polgárok és a petíciós bizottság tagjai is. Családomnak szintén van ott hétvégi háza. Szükség van a kerülőútra, de nem ilyen formában. Minél inkább mérsékelni kell az adott területet érintő negatív hatásokat. Ez az egyedüli zöld térség közvetlenül a város mellett, nagyon sokan járnak oda pihenni, és több rendezvényt is szerveznek ott. Meg kell óvni ezt a térséget.

Képviselőként milyen javaslattal áll elő a szeptemberi testületi ülésen?

Tudomásom szerint szeptember 4-én egy szakmai fórum lesz, ahol mindenki elmondhatja véleményét a témával kapcsolatban. Úgy gondolom, amilyen formában eddig elénk tárták a lehetséges változatokat, nem fedi a valóságot. Értem ez alatt a kerülőút hosszát. A két változat közti különbség csak 2,4 kilométer, nem 15, ahogyan azzal érvelnek. Értesüléseim szerint az államnak nincs pénze erre a kerülőútra. Én semmiképpen nem adom ehhez a nevemet, mert meggyőződésem ellen való.

Ön szerint problémát okozna, ha Gadóc fölött vezetne a kerülőút?

Miért is ne vezethetne arra? Nem kell ebbe belekeverni Gadócot.  Úgy gondolom, ilyen állami beruházásnak a polgárok megelégedésére kellene megvalósulnia.

Portálunk a városi hivatalban is érdeklődött, az építésügyi, területrendezési és beruházási osztály szakelőadóját, Csiba Ildikót kérdeztük.

Kezdjük az elején, kérem, próbálja meg röviden elmagyarázni, mi is az a területrendezési terv.

A területrendezés szisztematikusan és komplex módon foglalkozik egy adott terület elrendezésével és kihasználásával, meghatározza az alapelveket, javaslatokat tartalmaz a környezetre ható folyamatok koordinálására, az ökológiai stabilitásra, tekintettel a térség kulturális-történelmi értékeire, fejlődésére, a tájrendezésre, és mindezt a fenntartható fejlődés figyelembe vételével, összhangot teremtve a területen zajló valamennyi tevékenység között.

Mióta szerepel a területrendezési tervben a kerülőútnak ez a nyomvonala?

A jelenleg érvényes területrendezési tervet 2005. október 21-én fogadták el, a kötelező részeit a 10/2005-ös általános érvényű rendelet tartalmazza, amely 2005. november 4-én lépett hatályba. Ettől kezdve van ez a nyomvonal, ami összhangban van Nyitra megye területrendezési tervével, abból volt ugyanis átvéve.

Meg lehet változtatni? Hogyan és mennyi időt venne igénybe?

A város egy erre szakmailag feljogosított személy közreműködésével változtathatja meg vagy egészítheti ki a területrendezési tervet, ha változnak azok a területi-műszaki, gazdasági és szociális feltételek, amelyek alapján az eredeti terv készült. A változtatást természetes vagy jogi személy is kezdeményezheti, de a folyamat megkezdését a városi képviselő-testületnek kell jóváhagynia. A kerülőút nyomvonalát csak akkor lehet megváltoztatni, ha előtte megváltozik Nyitra megye területrendezési terve, mivel a város területrendezési tervének összhangban kell lennie a felsőbb közigazgatási egység területrendezési terve kötelező érvényű részével. Ezt az 50/1976-os ún. építésügyi törvény szabályozza.

A város kérhetné a megyei önkormányzatot a megye területrendezési tervének módosítására, ha azt elfogadják, és úgy, amilyen formában kérjük, elkezdődhet a mi területrendezési tervünk módosításának folyamata. Ha minden zökkenőmentesen megy, ez 10-12 hónapig tart.

Az változtatáshoz az alábbi lépésekre van szükség: a képviselőtestületnek jóvá kell hagynia a változtatási igényt, ki kell választani a dokumentáció kidolgozóját, el kell bírálni a stratégiai dokumentumot, ezt követően kezdődhet a módosítás folyamata, ki kell értékelni a beérkezett hozzászólásokat, majd a testületnek el kell fogadnia a változtatást.

Vannak értesülései arról, mikor kezdenék építeni az elkerülőutat?

Erről semmilyen információm nincs, valószínűleg a megvalósíthatósági tervek kidolgozásának fázisában tart az ügy.

Portálunk a különböző háttérbeszélgetések, találkozók során meggyőződött róla, milyen gyenge lábakon áll az az érv, miszerint azért kell gyorsan jóváhagyni a területrendezési tervet, mert Nyitrán megépül a Land Rover-Jaguár gyár és a megnövekedő kamionforgalom miatt bedugul majd Komárom. A gyár ugyanis az autók 80-90 százalékát vasúton szándékozik szállítani. Nem hivatalos értesülésünk szerint az államnak jelenleg nincs pénze a kerülőút megépítésére. Tehát nem annyira sürgős a döntés, mint ahogyan első ránézésre tűnik, de azért egyre közeleg az alapkőletétel ideje.

Szeptember 4-én, 14 órakor a Tiszti pavilonban rendezett fórumon mindenki elmondhatja véleményét a témával kapcsolatban. A fórum programja a következő:

Bevezető – PhDr. Szabó Ingrid, a városfejlesztési főosztály vezetője

AUREX, kft. – Komárom Város városfejlesztési tervének kidolgozója: A városfejlesztési terv ismertetése az északi elkerülő úttal kapcsolatos közlekedési megoldással összefüggésben

HBH projekt – projektiroda: Informatív beszámoló az észak-déli főút megvalósítási tanulmányáról, mely magába foglalja a komáromi elkerülő utat

SSC: Információk az új híd építésének állapotáról s a hídnak a komáromi úthálózattal való összekapcsolásával kapcsolatban

Nemzeti Autópálya Társaság – Jelentés a tervezett komáromi elkerülő út előkészítésének állapotáról

MUDr.  Bastrnák Tibor – A komáromi elkerülő út regionális összefüggései

Közlekedési- és Fejlesztési Minisztérium – az elkerülő úttal kapcsolatos álláspont ismertetése

Vita

(komaromonline.sk)

MEGOSZTÁS:

Hozzászólások

hozzászólás