A döntéshozók kezében a komáromi kikötő sorsa.

2019/6/24

A komáromi közkikötő fejlesztésével kapcsolatban készült hét megvalósíthatósági tanulmány közül a jövőben kettő jöhet számításba. Az egyik terv a jelenlegi kikötő korszerűsítésére épül, a másik pedig egy teljesen új kikötő kialakítására Nagyharcsás környékén.

„Az első lehetőséget adna Komárom városának a személyforgalmi kikötő üzemeltetésére, valamint a sporthajók és a motorcsónakok kikötéséhez szükséges feltételek biztosítására. “– ismertette Jozef Bódi, a Közkikötő (Verejné prístavy) állami vállalat beruházásokért felelős igazgatója a tanulmány részleteit.

A megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozó Aquatis társaság munkatársa Michael Trnka, elmondta, hogy egy teljesen új kikötő kiépítése Nagyharcsáson nem csupán sokkal hosszabb időt venne igénybe, de mind technikai, mind pedig gazdasági szempontból sokkal nagyobb beruházás lenne, mint a már meglévő modernizálása. Az eddigi kalkulációk szerint az új beruházás költsége legalább tízszerese lenne a már meglévő kikötő rekonstrukciójának, de ez a szám idővel akár ötvenszerszeresére is emelkedhet „mivel a költségbecslésbe még bele kell kalkulálni a telkek felvásárlását és a szükséges infrastruktúra kiépítését is “- hangsúlyozta ki Jozef Bódi.

Dalibor Bílek, aki az egyes alternatívák környezetre gyakorolt hatását vizsgálta hozzátette: – „Abban az esetben, ha Nagyharcsás térségében üzemelne a hajóállomás, nem kellene számolni a higiéniai előírások jelentette korlátokkal. Ellenben védett területen helyezkedne el, ami komoly gondot okozhat. “

A Közkikötő beruházásokért felelős igazgatója, szerint „mindkét lehetőség érdekes “, de azt, hogy melyik megvalósíthatósági tervezet felé hajlik jobban, egyelőre nem akarta elárulni. Azt azonban ő is elismerte, hogy a már meglévő kikötő rekonstrukciója sokkal költséghatékonyabb lenne.

A következő lépésben a Szlovák Közlekedési és Építésügyi Minisztérium és az Európai Bizottság tanácsadó szervei fogják kiértékelni a megvalósíthatósági tanulmányt. „Abban az esetben, ha elfogadásra kerül, és mindkét fél megelégedésével sikerül rendezni a tulajdonjogi viszonyokat, uniós források igénybevételével elkezdődhet a befektetés realizálása. “- fűzte hozzá.

Majd hozzátette, hogy a közúti közlekedés visszaszorítása érdekében a belföldi hajóközlekedés fejlesztése prioritásnak számít az unióban. „A hajóközlekedésben hatalmas lehetőség rejlik mind ökológiai szempontból, mind a Duna menti régiók fejlődése szempontjából.”

(TASR)