De Komárom miért nem?
Kalmár Csaba
Erősen kétlem, hogy ördögtől való lenne egy olyan szolgáltatás, ami valamilyen pluszt kínál, és ezért fizetni kéne. Mert valójában egészen pontosan mi is van ingyen manapság? Néha már a köszönöm vagy a bocsánat se! Állítólag már a pofon se, pedig azért még sorba sem állnak az emberek. Adott tehát egy lehetőség, ami a mai kornak teljesen megfelelő elveken működik: okostelefonnal QR-kódot olvasunk, kiválasztunk egyet a felsorolt opciók közül, kifizetünk tényleg nem magas összeget, és cserébe biztonságban tudhatjuk az értékünket. Nem hangzik ez olyan rosszul, és ráadásul tőlünk 50 kilométerre, Dunaszerdahelyen működik is, de még hogyan! Komárom viszont valamiért más tészta…
Írásom tárgya két „ketrec”. Nevezzük annak, mert rövidebb, mint kiírni, hogy kerékpártároló zárt helyiség, meg aztán funkcióját tekintve pont az: bent tartja, amit kell, és kint, akiknek nincs bent semmi keresnivalójuk. Gyanítom, egyetlen komárominak sem kell bemutatni ezeket a ketreceket: van belőlük kettő. Az egyik a vasútállomás lépcsőjének tőszomszédságában, a másik pedig a komáromi strandfürdő bejárata előtt. Utóbbiról az elmúlt évek valamelyikében igazi és eredeti komáromi mém indult a facebookon: rácsához kívülről hozzálakatolt biciklik, hirdetvén, hogy az alkalmatosság végül is betöltötte rendeltetését.
De miért csak így? Vajon mi az oka, hogy ezt a szolgáltatást Komáromban – a város egyébként híres a bringásairól, akár cangás klubjairól – nem kívánják igénybe venni? Kérdezem ezt én, aki még sosem használtam. Két okból: a vasútállomás olyan közel esik a lakásomhoz, hogy felesleges kitekernem. A strandra pedig olyan időpontban szoktam érkezni (délután öt óra után), amikor a klasszikus tárolónál is van hely. Mégis érdekel, mert úgy gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki félti a drótszamarát, és nem is ok nélkül!
Nézzük csak: döntöttek már neki a gépemnek másik kerékpárt, de volt olyan is, hogy egy robogó feküdt rajta! Átállították a váltómat, leöntötték a vázat, a kerékpáros táskámból eltűnt az esőkabátom. Lopták már el a szelepemet is, ami miatt kénytelen voltam hazatolni. Szerencsére megúsztam ezeket az eseteket nagyobb kiadások nélkül, de azért felmerült bennem a gondolat, vajon tényleg felesleges-e egy zárt kerékpártároló? Hiszen garázst bérelek, hogy az autóm biztonságban tudjam. Ha utazok, fizetek a csomagmegőrzésért. Akkor egy bicikli, aminek újkorában még akciósan is több száz euró az ára, miért kell, hogy ki legyen téve az időjárás és a rongálók kénye kedvének.
Hogyan működik a rendszer? Mindkét kerékpármegőrzőn, jól látható helyen van a QR-kód, amit az okostelóval leolvasunk. Ezután regisztráció történik, ez gyorsan megmegy. Az ember kiválasztja, melyik tárolót kívánja igénybe venni: vasútállomás vagy termálfürdő. Kiválaszt egy csomagot, majd a fizetési lehetőséget, és megvásárolja a „terméket”. A weboldal kreál egy számkódot, amit a kerékpármegőrzőn bepötyögve máris nyílik az ajtó, és bringánk fedett helyre kerül, míg nem a hátsónk alatt terpeszkedik.
Az árak? Naponta 50 centért parkolhatunk cangánkkal a megőrzőben. Egy héten át ez 3, egy hónapon át 10 euróba kerül. Ezenkívül két lehetőség van még: az éves tagság, ami 25 euró vagy pedig az örökös, ami 100 euróba kerül. A minap láttam egy egyébként lezárt kerékpárt a városban, aminek hiányzott az első kereke. Meglehet, hogy defektes volt, és tulaj nem kívánta az egészet eltolni a szervizbe. De azt is simán benne van a pakliban, hogy valaki szemet vetett rá, és meglovasította. Vajon mennyibe kerül egy új kerék külső-belsővel együtt?
Félreértés ne essék: nem tisztem, hogy kampányoljak a komáromi bringaketrecek mellett! Csak hát nem értem, és éppen ezért teszem fel folyamatosan a kérdést: ha Dunaszerdahelyen, a vasútállomás előtt, illetve nyáron a termálfürdőnél tele vannak ezek a zárt tárolók, olyannyira, hogy talán már újabbak telepítésén gondolkodnak, akkor Komáromban ez miért nem működik? Mi történik abban az 50 km-ben, amikor az igenből még csak nem is talán lesz, hanem határozott nem?
(komaromonline.sk, kcs, kvt)
