komaromonline.sk
HÍREK
Bemutatták a világ egyik legsikeresebb musicaljét, a Kabarét, a Komáromi Jókai Színházban
  •   

Nagy sikerrel ért véget péntek este a Komáromi Jókai Színház legújabb nagyszínpadi produkciójának, John Kander – Fredd Ebb – Joe Masteroff: Kabaré c. musicaljének premierje, Rusznyák Gábor  rendezésében.

Mondhatnánk, hogy ebben nincs semmi meglepő, előre borítékolható volt, hiszen a darabot az 1966-os broadwayi bemutatója óta töretlen siker és népszerűség övezi világszerte. A Liza Minelli és Michael York főszereplésével készült 1972-es filmváltozata pedig megújította a műfajt, új stílust teremtett – a drámai musicalt. A nyolc Oscar-díjjal és számos egyéb nemzetközi díjjal jutalmazott alkotást negyed évszázaddal később az amerikai Kongresszusi Könyvtár Filmmegőrzési bizottsága, mint „kulturális, történelmi vagy esztétikai értéke miatt örök időkre megőrzésre érdemes alkotást” besorolta a nemzeti filmregiszterbe.

 

 

Egy ilyen darabbal könnyű sikert aratni, legyinthetnek a szkeptikusok, elvégre tájainkon a focihoz és a színházhoz mindenki ért, közben pedig ez koránt sincs így. A Kabaré ugyanis nem egy habos-babos könnyed kis musical. Persze sok minden függ attól is, hogy a rendező, mire helyezi a hangsúlyt, mit tart fontosabbnak, a színvonalat, a nézők intellektusának megdolgoztatását vagy az eladott jegyek számát.

Azt gondolom, hogy a Miskolci Nemzeti Színház szakmai berkekben rendkívül elismert, nagynevű rendezője, Rusznyák Gábor, hihetetlen tehetséggel egyensúlyozott e két elvárás között, aminek az eredményeként egy rendkívül látványos, látszatra könnyed, valójában azonban mélyen elgondolkodtató, tabudöntögető előadás jött létre.

 

 

A darab értékét és örök aktualitását a témája adja meg. Az első félórában még azt hihetjük, hogy a mű központjában Sally (Holocsy Krisztina), a sztárságra vágyó, ambiciózus varieté táncosnő, és a mama kedvencéből önjelölt íróvá és tanárrá vált Cliff (Szabó Viktor) szerelme áll, de ahogy a szabadság és elfogadás kultikus helyének számító berlini Kit Kat Klubban (a mai napig működik) szórakozó pitiáner figurák, éjszakai pillangók nem veszik észre, hogy estéről-estére gyorsabban „masíroznak” valami végzetes, visszafordíthatatlan tragédia felé, úgy kezdetben mi sem látjuk, hogy itt valójában a darab középpontjában a Történelem áll.

Az emberi időszámítás legsötétebb korszaka. Cliff 1932 szilveszter éjjelén érkezik meg a Weimari Köztársaságba, Berlinbe. Abban az időszakban, amikor egyre erősödni kezd a nemzeti nacionalizmus és erősödik Adolf Hitler politikai támogatottsága.

 

 

A Kit Kat Klubb erotikától túlfűtött, dekadens világába, ahol a pénz és a szex a fontos, Cliffel együtt megjelenik egy új dolog, a szerelem. „Szeretve és szeretve lenni, ez az élet értelme. – árulja el nekünk a Konferanszié ( Tóth Károly), csak éppen nem biztos, hogy szavai nincsenek átitatva iróniával és cinizmussal, hiszen ebben a darabban Cliffen, aki Berlinbe érkezésekor még lélekben gyermekien tiszta és romlatlan, és az emberi gonoszság megtapasztalása ellenére is mindannyiunk élő lelkiismerete tud maradni, csak egy valaki tud és mer igazán szeretni.
A már nem éppen fiatal özvegy zöldséges, Herr Schultz (Fabó Tibor), aki a Kabaré holdudvarában élőknek szálláshelyet kiadó vénkisasszonynak, Fräulein Schneidernek (Bandor Éva) udvarol. Eredményesen, míg közbe nem szól a történelem, az egyre jobban terjedő fajelmélet, a német Übermensch érzés.

Fräulein Schneider, aki már túlélt egy világháborút, egy gazdasági válságot, sejti, hogy ismét nehéz idők jönnek, és egyre biztosabb benne, hogy a zsidó Herr Schultz feleségeként még viszontagságosabb jövőnek nézne elébe. Kevés szeretetre és sajnálatra méltóbb figurát láttam színpadon, mint Fabó Tibor sután szerelmes, majd a kikosarazás után esedezve próbálkozó, rezignált, sorsába beletörődő figuráját, Herr Schultzot.

 

 

Fräulein Schneiderre azonban a múlt és a holokauszt borzalmainak ismeretében, nem tudunk haragudni. Menekült. Kimenekült a kapcsolatból, ami talán az utolsó lehetősége lett volna arra, hogy megélje a szerelmet. A félelem, a halál árnyékában azonban, amikor az ember attól rettegett, hogy élete sorssá válik, nehéz lehetett felvállalni egy „veszélyes “szerelmet. Talán volt, akinek sikerült, akinek volt hozzá bátorsága, akiben az életfélelem erősebb volt a halálfélelemnél. Talán.

A Kabaré nem egy vidám történet.

Nincs happy end. Egyszerűen, ahogy Ernst, a Kabaré tulajdonosa (Mokos Attila) mondja „a berlini bulinak vége van”.
Biztosan?!

Szereplők
Konferanszié – Tóth Károly M. V.
Clifford Bradshow – Szabó Viktor
Ernst Max – Mokos Attila
Fräulein Schneider – Bandor Éva
Herr Schultz – Fabó Tibor
Sally Bowles – Holocsy Krisztina
Fräulein Kost – Holocsy Katalin
További Szereplők: Bernáth Tamás, Culka Ottó, Majorfalvi Bálint, Nagy László, Olasz István, Skronka Tibor
Táncosnők: Ádámka Krisztina M. V., Csenky Nikoletta M. V., Csipa Beatrix M. V., Gál Réka Ágota M. V., László Tímea M. V., Szarka Beáta M. V.
Zenészek: Illés Ferenc M. V., Mayer József M. V., Pálinkás Andrássy Zsuzsanna, Román Géza M. V., Varjú Attila M. V.

Ügyelő: Nagy László
Súgó: Leczkési Dóra
Hangtechnikus: Görözdi Szilárd és Csicsó Tamás
Sound designer: Ditzmann Tamás “Maci” m.v.
Fénytechnikus: Rózsás Silvia és Tárnok Dávid
Fodrász, sminkes: Varga Boglárka
Kellékes: Bajcsi Viktória
Öltöztetők: Hók Adrianna és Pallag Marianna

Díszlettervező: Khell Zsolt M. V.
Jelmeztervező: Pető Kata M. V.
Koreográfia: Gergye Krisztián M. V.
Zenei Vezető: Rákay András M. V.
Korrepetitor: Pálinkás Andrássy Zsuzsanna
Dramaturg: Rusznyák Gábor M. V.
Fordította: Eörsi István
A Rendező Asszisztense: Balaskó Edit

(komaromonline.sk-FL, fotók: FBjokai)


  •   

Hozzászólások

hozzászólás

komaromonline.sk

Like Us On Facebook