Amikor megnyílt a föld Komárom alatt – a Zichy-pont is megtelt az előadáson
SONY DSC
“Amikor megnyílt a föld Komárom alatt”
A Komáromot 1763. június 28-án sújtó pusztító földrengés volt a témája a Nec Arte Nec Marte Polgári Társulás második előadásának, melyet Mácza Mihály történész-muzeológus tartott, aki főleg Komárom és környéke hely-, ipar- és művelődéstörténetével foglalkozik; számos cikket, tanulmányt, könyvet publikált.
A Nagyhét csütörtökén tartott estet Varga Tamás, a helytörténettel foglalkozó polgári társulás elnöke, valamint Magyarics Arianna, a Marianum Egyházi Iskolaközpont végzős diákja, a hangos sikert aratott – és hamarosan ismétlésre kerülő – a Szent András-templom történetéről és kriptája titkairól szóló előadás összeállítója és előadója nyitották meg a Zichy-pont civil közösségi helyen.
Mácza Mihály az utolsó székig megtelt teremben azzal kezdte előadását, hogy Komáromot rendkívül mozgalmas történelme során elemi csapások sorozata, árvizek, tűzvészek, járványok, földrengések érték. Ezek között is az egyik legborzalmasabb a várost 1763. június 28-án sújtó földrengés volt.
„Már évekkel korábban jelentkeztek előjelei, sok kisebb rengés formájában. A város önkormányzata a maga módján igyekezett mindent megtenni a fenyegető katasztrófa elhárítására” – tudatta az előadó, majd így folytatta – „1759. január 4-én a városi tanács ››„hogy a naponkint megjelenő, folyton növekvő és erősbülő földrengések által városunk végképp el ne pusztuljon‹‹, ahogy határozatában megfogalmazta, megtiltotta Komáromban a kocka- és kártyajátékokat, a nyilvános zenélést és a lakodalmakat” – idézte fel a történész.
Amitől a városatyák tartottak az említett napon bekövetkezett. Reggel fél hat tájban előbb egy gyengébb, majd negyedóra múlva pusztító földrengés rázta meg a várost. Komáromban, országos vásár lévén, sokan voltak a templomokban a reggeli misén, és már sokadalom nyüzsgött a vásár sátrai körül is, mikor megingott a föld.
„Összedőlt 7 templom és 3 rendház, valamint 279 nagyobb polgárház, 785 pedig megrongálódott. Több forrás arról tudósít, hogy 63 személy a romok alatt lelte halálát, 102 pedig megsérült. Más adatok szerint a romok alatt 80 személy vesztette életét és a 102 sérült is meghalt. Az áldozatok száma tehát mintegy 200 személyre becsülhető. A kétségbeesett lakosok a Duna partjára menekültek, ahol a sebesülteket ápolták és a jezsuiták vezetésével imádkoztak. Néhány perc alatt romhalmazzá vált a XVIII. század közepére szépen kiépült barokk Komárom” – ismertette Mácza Mihály, aki elmondta, az, hogy egy hatalmas szekeret elnyelt volna a föld a Szentháromság szobornál, csupán legenda.
Megtudtuk továbbá, hogy az 1763. június 28-i rengés után, melynek az idén nyáron lesz 255 éve, körülbelül 20 évente (1783, 1806, 1851) ismét földmozgások voltak Komáromban. A térség az ország szeizmikusan egyik legaktívabb területe volt, de 1850 után az aktivitás lecsökkent. A fő rengést évekig követték utórengések. 1773. április 22-én újabb földrengés sújtotta Komáromot, melynek következtében összeomlott 500 ház és romhalmazzá vált a vár minden épülete. A károkat festményeken is megörökítették, ezekből is bemutatott néhányat a Zichy-pontban a történész-muzeológus, aki röviden felvázolta Komárom történelmi fejlődését napjainkig.
A Nec Arte Nec Marte Polgári Társulás – Varga Tamás elnök elmondása szerint – egyik célja, hogy érdekes előadásaikkal kimozdítsák a komáromiakat otthonaikból. Céljuk továbbá, hogy olyan regionális kulturális és társadalmi eseményeket szervezzenek, támogassanak, amelyekkel hozzájárulhatnak a város kulturális örökségének megismertetéséhez, megőrzéséhez és gyarapításához. Legközelebb a Komárom alatti pincerendszerbe, katakombákba illetve a kazamatákba terveznek kalandos előadást és kirándulást.
(komaromonline.sk)
