A KOMVaK az intenzív esőzések nyomán kialakult rendkívüli helyzettel kapcsolatos állásfoglalása

Megkerestük Cséplő Gábort, a városi csatornahálózat üzemeltetője, a KOMVaK R.t. igazgatóját, akit a néhány hete történt intenzív esőzések nyomán kialakult rendkívüli helyzetről kérdeztünk.

Hogyan működik Komáromban a szennyvíz illetve a csapadék elvezetésére szolgáló csatornahálózat?

A KOMVaK víz- és csatornaművek Komárom területén egységes, gravitációs elven működő csatornahálózatot működtet, amelyet mindenekelőtt a szennyvíz, valamint az átlagos mennyiségű csapadék elvezetésére terveztek. Ugyanakkor a külső városrészekben (a Bene hajógyár melletti része, Őrsújfalu, Gadóc, Gyulamajor) meglévő, 100,853 km hosszúságú hálózat (ebből 79,403 km gravitációs, 21,45 km nyomás elvén működik) kizárólag a szennyvíz elvezetésére épült, és 17 átemelő-állomás található rajta.

Mekkora a kapacitása ennek a rendszernek?

A szennyvíztisztító és a fő szivattyúállomás – amelynek teljesítménye 640 l/s szennyvíz és 4500 l/s esővíz – a város keleti részébe található, és innen a Vágba kerül a víz, míg a másik szivattyúállomás – amelynek teljesítménye 4500 l/s esővíz – a város déli részén fekszik, és a Dunába vezeti a vizet. Ez azt jelenti, hogy a szivattyúállomások kapacitása összesen 9 640 l/s.

Ha ekkora teljesítménnyel bír a szivattyúállomás, hogyan történhetett meg, hogy a július 31-én esett nagyobb mennyiségű eső elvezetésével problémák adódtak?

Az intenzív, özönvízszerű esőzések (2016. 7. 22-én kb. 55 mm/m2 30-40 perc leforgása alatt, 2016. 7. 28-án kb. 45 mm/m2 30 perc alatt, 2016. 7. 31-én kb. 100 mm/m2 60 perc alatt) következtében a szennyvízcsatornák túlterheltté váltak, és teljesítményük, ahogyan a szivattyúállomások teljesítménye sem volt technikailag képes arra, hogy folyamatosan elvezesse az összes vízmennyiséget. A csatornahálózat és a szivattyúállomások teljes üzemmódban működtek, nem jegyeztek fel sehol meghibásodást, kivéve az őrsújfalui hosszan tartó áramkimaradást (2016. 7. 31-én kb. 7 órán keresztül). Nem szabad összetéveszteni a nyilvános csatornahálózatot a felszíni vízelvezetéssel, beleértve az esőelnyelést. Az esőelvezető rendszer és annak működése az adott úttest, illetve kikövezett útfelület, nem pedig a nyilvános csatornahálózat részét képezi.

Mintegy 1,3 millió négyzetméter területet tartunk nyilván, amelyről el kell vezetni az esővizet, tehát – 60 perc alatt lehulló 100 mm/m2 csapadékösszeg esetén – percenként 130 000 m3-t (ami 36 111 l/s-nak felel meg). Ilyen esőintenzitás mellett technikailag lehetetlen az egész vízmennyiséget azonnal elvezetni, és az üzemeltető nem tudja elejét venni annak, hogy megismétlődjenek az ehhez hasonló helyzetek.

Terveznek valamilyen intézkedéseket, hogy a jövőben Komárom ne “ússzon”?

Az esővíz elvezetésének megoldása nyilvánvalóan egyéb vízgazdálkodási jellegű intézkedéseket feltételez, amelyek nem a KOMVaK Rt. hatáskörébe tartoznak. A hasonló természeti katasztrófák következményeinek minimalizálása érdekében egy intézkedéscsomag-javaslaton dolgozunk.

– a KOMVaK hivatalos állásfoglalása az ügyben megtalálható a cég portálján –

(komaromonline.sk)