Átadták a Magyar Örökség-díjat a Selye János Gimnáziumnak

A komáromi Selye János Gimnázium hatalmas megtiszteltetésben részesült, hiszen a Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága idén többek között a komáromi tanintézménynek ítélte oda a Magyar Örökség-díjat, melynek átadására 2017. március 25-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában került sor.

A Magyar Örökség-díjat 1995-től kezdve ítélik oda különböző intézményeknek vagy magánszemélyeknek, évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. A jelöltekre bárki javaslatot tehet az összmagyarság területéről, ezen javaslatok közül egy bírálóbizottság választja ki a díjazottakat. A Selye János Gimnáziumot Oláhné Domonkos Ilona – szintén Magyar Örökség-díjas, nyugalmazott tanár – terjesztette fel a díjra.

Az elismerés nemcsak az iskola jelenlegi, hanem fennállásának 368 évén keresztül végzett munkáját értékeli. Az intézmény 1649-ben jezsuita gimnáziumként kezdte meg működését, 1802-1945 között a bencés rend igazgatta. A hontalanság éveiben 5 éven keresztül nem nyithatta meg kapuit, 1950-től viszont újra fogadja diákjait. Az iskola falai között 1951-1960 között pedagógiai középiskola, azon belül pedig óvónőképzés is működött.

A díj azon magyar személyeknek vagy intézményeknek adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Az elmúlt években közel 500 díjat osztottak ki többek között Teleki Pál, Bartók Béla, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Egerszegi Krisztina, a labdarúgó Aranycsapat, Böjte Csaba, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Pannonhalmi Főapátság részére.

A díjátadó ünnepségen fellépett az iskola énekkara és hangszeres kamaraegyüttese Stirber Lajos vezetésével, valamint Spátay Adriana rendezésében Tőzsér Árpád Kossuth-díjas felvidéki költő, a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium egykori diákjának Férfikor c. versét a gimnázium 4 diákjának előadásában hallgathatták meg a jelenlévők.

A díjat Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium jelenlegi igazgatója és Kustyán Ilona, nyugalmazott igazgatóhelyettes vették át. A laudációt – Kustyán Ilona rövid iskolatörténete alapján – Gazda István tudománytörténész, a bírálóbizottság tagja tartotta.

Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium jelenlegi igazgatója ezúton is köszönetét fejezi ki az iskola jelenlegi és volt tanárainak, diákjainak, hogy töretlen munkájukkal hozzájárultak az iskola sikereihez!

(Vajányi Orsolya, a Selye János Gimnázium tanára)

A komáromi Selye János Magyar Gimnázium bemutatkozása

1649-ben Komárom is felsorakozik a neves magyar iskolavárosok közé a jezsuita atyáknak köszönhetően. Ők az alapítók, akik 1749-ben díszes gimnáziumépületet emeltek. A Jézus Társaság feloszlatása után 1776-ban a pannonhalmi Szent Benedek-rend vezetésére bízták, akik néhány év kivételével – amikor is állami vezetés alatt működött a bencések feloszlatása után – 1812-től 1945-ig, közel másfél évszázadon át irányították a gimnáziumi tanítást. A valamikori algimnázium főgimnáziummá lett, új épületet kapott, amelyben 1908-ban kezdődött a tanítás.

Az intézet kiváló tanárai voltak: Katona István, Baróti Szabó Dávid, Kultsár István, Czuczor Gergely, Révai Miklós nyelvész, Pray György tudós, Gidró Bonifác, Bíró Lucián, Harmos Károly.

A híressé lett diákok közt, akikre méltán büszke az iskola, ott van Ányos Pál költő, Király József pécsi püspök, dr. Konkoly-Thege Miklós világhírű csillagász, Feszty Árpád festőművész, Kultsár István író, Beöthy Zsolt és Szinnyei József irodalomtörténészek, dr. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, dr. Takács Sándor történetíró, Tuba János országgyűlési képviselő, dr. Alapy Gyula politikus, Selye János biológus, a stresszelmélet megfogalmazója, Cornides István egyetemi tanár és id. Lovász László, Lovász Lászlónak a MTA elnökének édesapja.

1945-ben a beneši dekrétumok megpecsételték a bencés magyar gimnázium sorsát, hiszen a magyar nyelvű oktatás 1950-ig betiltatott az akkori Csehszlovákiában. 1950-ben a Felvidék első magyar középiskolájaként indult meg benne a tanítás. Az iskolaépületben működött 1951-től az első Magyar Tannyelvű Pedagógiai Iskola, amely kilencéves fennállása alatt 400 magyar óvónőt képzett az 1950-es években gyarapodó magyar óvodáknak. 1953-tól az egykori gimnázium elnevezése többször változott – 11 éves, majd 12 éves középiskola volt, majd 1973-tól működik ismét magyar tannyelvű gimnáziumként; ahonnan elindult, oda ért vissza. Az intézmény 1995-ben vette fel az 1924-ben itt érettségiző Selye Jánosnak, a világhírű orvos-biológusnak, a stresszelmélet „atyjának” a nevét.

A 368 éves intézmény a Felvidék s Szlovákia legnagyobb, önálló igazgatású magyar gimnáziuma. Tanulóinak a száma a 2016/17-es tanévben 600, akik jelenleg 22 osztályban tanulnak. Négy- és nyolcéves gimnáziumi osztályokban folyik az oktató-nevelő munka. Nemcsak a Komáromi, hanem a távolabbi vidékek (Közép- és Kelet-Szlovákia) legjobb képességű tanulói is jelentkeznek hozzánk.

Érdekes az iskola 50 fős tantestületének összetétele, hiszen fiatalítása főleg volt diákjaival történt és történik; az 1950 utáni időszak meghatározó igazgatói is a bencés, illetve az állami gimnázium volt tanítványai.

1950 óta teljesíti fő küldetését: a magyar ajkú fiatalok felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásának biztosítását: az itt érettségizettek 95 %-a jelentkezik és kb. ennyi százalékuk jut be a főiskolákra, egyetemekre.

A bencés atyák által 1812-ben megfogalmazott egyik fő cél, miszerint a magyar ifjúság eszét tudománnyal töltse meg, az intézmény máig egyik fontos feladata. Trianont követően 1921-ben kezdődött meg a csehszlovák tanterv szerinti oktatás, s a pannonhalmi főapát Gidró Bonifácot nevezte ki igazgatónak. 46 évi működéséből 40 év jutott a komáromi gimnáziumnak, melynek 18 évig volt igazgatója. A székely származású igazgató egyben nagytekintélyű matematikatanár volt, aki a két világháború közti időszakban a tehetséggondozás elkötelezettje is volt. Az 1950-es évek derekától kezdve alapozódik meg az iskolára jellemző igényesség, melynek lényege, hogy a tehetségesből – a tanár és diák komoly és kitartó munkája árán – a lehető legtöbbet hozza ki. A tehetséggondozás alapjait az elsők közt itt tanító Czókoly Béla matematika–fizika szakos tanár vetette meg. Az ő tanítványai közül kerülnek majd ki a később itt tanárként működők, mint Oláh Imre, aki folytatja ezt az áldozatos, odaadó foglalkozást a matematikából tehetséges tanulókkal, majd itt kezd tanítani neje, Oláhné Domonkos Ilona, aki a fizika iránt érdeklődőkkel foglalkozik eredményesen. A hatvanas évek közepén a gimnáziumban kezd el tanítani és a tehetséggondozás megszállottja lesz Oláh Imre testvéröccse, Oláh György, aki emellett a matematikaversenyek fő szervezője is (Felvidéki Magyar Matematikaverseny, Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozó). Mindhármuk több évtizedes munkásságának elismeréseként 2013-ban Magyar Örökség Díjban részesültek, melyet Oláh Imre özvegye vehetett át az elhunyt Oláh Imre és Oláh György nevében. A tehetséggondozást az ő tanítványaik vették át az 1980-as évektől, s nagyszerű eredményeik a fényes példái annak, hogy az anyanyelven történő oktatásnak létjogosultsága van, s az anyanyelvükön tanulók bármikor felveszik a versenyt a többségi iskolák diákjaival.

1987-től a matematika és fizika országos versenyeket nyert tanulóink magyarként képviselhették Szlovákiát a legnagyobb nemzetközi diákolimpiákon összesen 17 alkalommal a világ különböző országaiban: Jéna, Salzburg, Baltimore, Peking, az ausztráliai Canberra, Padova, Leicester, Bali szigetén, Tajvan, Szöul, Irán, Dél-Korea voltak a fizikaversenyek, az indiai Bombay és Tokió a matematikaversenyek helyszínei. Tanulóink 6 bronz és 1 ezüstérmet szereztek.

Biológiából a nemzetközi diákolimpián 2001-ben Brüsszelben, 2006-ban Dél-Koreában, 2016-ban Vietnamban vettek részt tanulóink a szlovákválogatott tagjaiként, miután az országos versenyek élén végeztek. Közülük egyik tanulónk a Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciáján (TUDOK) az orvostudomány–géntechnológia szekciójának Nagydíját nyerte el munkájával. 2012-ben ugyancsak a tudományos diákköri tevékenység terén végzett kutatásainak köszönhetően Sólyom László-ösztöndíjban részesült tanulónk a Skóciai St. Andrews Egyetemen folytathatta tanulmányait.

A révkomáromi magyar gimnázium 5 tanára részesült a tehetséggondozás terén kifejtett eredményes, kiváló munkájáért a pedagógusoknak járó legmagasabb állami kitüntetésben: Gáspár Tibor, dr. Ipóth Barnabás, Keszegh István, Szabó Endre és dr. Holczhei Árpád.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Pedagógus Díját kapták: Czókoly Béla, Oláh Imre, Gáspár Tibor, Oláh György, Keszegh István, Lovász Gabriella és dr. Kalácska József.

A matematika, fizika, biológia tanulmányi versenyei szlovák nyelven folynak. Kiemelt helye van az iskolában az anyanyelvnek és a történelemnek, melyek a nemzettudatra, a nemzethez való hűségre nevelés eszközei is. Fontos, hogy a diákok tudatosítsák az igényes magyar nyelv használatának szükségességét. Ezt szolgálja az 1959-től működő, Gáspár Tibor alapította irodalmi színpad, amelynek munkájában diákok százai, ha nem ezrei kaptak lehetőséget, hogy 50 összeállításban az irodalom nyelvén valljanak magukról s a korról, amelyben éltek-élnek. A komáromi Jókai Napok országos versenyeiben számos nagydíjat, elismerést vehettek át legjobb szavalóink, prózamondóink. Az 1990-es évektől az irodalmi színpadi forma diákszínjátszássá változott, a Gimiszben a színészi tehetség lehetőséget kap megnyilvánulására. Tagjai közül többen végeztek a pozsonyi vagy budapesti, ill. a magyarországi vidéki színművészeti egyetemeken, közülük is kiemelkedik a fiatalon elhunyt Kaszás Attila színművész vagy a közelmúltban a Berlinále filmszemlén Arany Medve Díjjal jutalmazott Testről és lélekről c. magyar film női főszereplője, Borbély Alexandra.

A magyar szakos tanárok évenként bekapcsolják a legtehetségesebbeket a magyarországi vagy a szlovákiai vers- és prózamondó versenyekbe a debreceni Dr. Kardos Albert szavalóversenytől kezdve a felvidéki Országos Tompa Mihály-napok megmérettetéseibe, nagyszerű sikereket elérve. A győri Kazinczy-verseny, a szép magyar beszéd érmesei közt több alkalommal is ott állhatnak diákjaink csakúgy, mint a magyar helyesírásban jártas legjobbak az Implom József, ill. Simonyi-versenyekben. Öröm számunkra, hogy a gimnázium olyan írókat, művészeket indított el, mint Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, Koncsol László írónk-költőnk, a szobrász Nagy János, Zs. Nagy Lajos költő.

A diákok az idegen nyelvek közül angolt, németet és spanyolt tanulhatnak. Közülük a német nyelvi diákolimpián lett az országos forduló győztese tanulónk 2008-ban, majd a szlovák csapat tagjaként jutott el a Nemzetközi Németolimpiára Drezdába.

Történelemből felsorolni is sok lenne, mennyi versenylehetőség szolgálja az érdeklődőket, nagyon gyakran a Kárpát-medence magyar középiskoláival mérve össze tudásukat és tájékozottságukat.

Nehéz történelmi időszakokat élt meg a felvidéki magyar iskolák sokasága, így a révkomáromi magyar gimnázium is, de tanárai és diákjai mindig helytálltak. Ennek tanúbizonysága a két nagyszerű elismerés is: az Esterházy János-emlékérem, valamint az 1956-os helytállásukért az akkor 2 osztályunknak adományozott Tóth Ilona-emlékérem.

A gimnázium fenntartója Nyitra megye, ahol 102 középiskola van, ebből 27 a gimnáziumok száma. Az intézményeket a tanulmányi versenyek eredményei alapján értékelik; a sorrendben évek óta a 1–3. helyen végez az iskola, a tavalyi iskolaévben az első lett, megelőzve neves szlovák tanintézményeket.

Az eltelt 67 évre szóló visszatekintés azokra a kiemelkedő teljesítményekre fókuszál, amelyek az iskola oktató-nevelő munkájának egyre gazdagabb, egyre szélesedő világát mutatja be. Az egyes tantárgyak körében végzett munka ennél sokszorosan színesebb és gazdagabb, mert a mindennapi tanítás, oktatás és nevelés megbízható alapjain nyugszik.

Ilyen eredmények nem a semmiből születnek. A mai tanárok munkájának szilárd alapjait a ma már nyugállományban élő vagy az életből eltávozott elődeik rakták le. A bencés örökségre alapozva teremtettek hagyományt, ők oktatták a mai felkészítőket és a gimnázium tanárai sokaságát.

Az intézmény őrzi a folytonosságot azzal is, hogy mai igazgatója az elmúlt években a pannonhalmi főapát, dr. Várszegi Asztrik aláírásával ellátott arany-, gyémánt- és vasmatúra-bizonyítványokat nyújthatott át az egykori bencés öregdiákoknak. Tizenkét éve e hűséget bizonyító szép kezdeményezés indult útjára, amikor megalakult az iskola öregdiákjainak és tanárainak baráti köre.

2005-ben testvérekre találtunk, amikor baráti egyezmény megpecsételte együttműködést alakítottunk ki a budapesti XIV, kerületi Szent István és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziummal. Az elmúlt 11 évben nem formális, nagyon is élő kapcsolatok alakultak ki a három országban működő magyar gimnáziumok tanárai és diákjai közt, mert egy nemzethez tartozunk.

A bemutatás záruljon Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátnak egy rendezvényünkön mondott beszédének szavaival: „…egy iskola nem a falaiban, hanem tanítványaiban hordozza erejét”.

(Kustyán Ilona, nyug. igazgatóhelyettes)

(fotók: Holczhei Árpád)

[envira-gallery id=”7520″]