Kritikus hangnemet ütött meg a főellenőr

A város tavalyi többletbevétele nem mutatkozott meg a fejlesztésekben.

(testületi beszámoló)

Tavaly közel egymillió euróval magasabb bevétele volt a városnak a részesedési adókból, mint 2014-ben (8,43 millió, szemben a 2014-es 7,49 millióval), de a pluszbevétel felhasználása nem volt hatékony. Nem élénkültek meg a beruházások, a pénzt gyakorlatilag a folyó kiadásokra, vagyis a hivatal működésére és a kötelező feladatok ellátására élte fel a város. 

Erre tényre hívta fel a figyelmet Csintalan Miklós főellenőr és Szabó Béla, az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke is a testületi ülésen a tavalyi év gazdálkodásának, azaz a zárszámadásnak a tárgyalása során. 173 ezer euróval növekedtek a bérköltségek, és annak ellenére, hogy a polgármester a hivatal szűkítését ígérte – tavaly nyáron tucatnyi alkalmazottal bontott munkaviszonyt minimum etikailag megkérdőjelezhető módon –, mégis 115-ről 118-ra nőtt a hivatal alkalmazottainak száma. Andruskó Imre arra mutatott rá, hogy a 2015-ös költségvetés tervezésekor a hivatal 8 millió euró bevétellel számolt részesedési adókból, amit ő – az országos prognózisok alapján – 8,2 millióra módosított. Akkor néhány képviselőtársa fiktív pénzek elköltésével vádolta őt, a valóság viszont az lett, hogy még az általa javasoltnál is több, 8,45 millió euró folyt be részesedési adókból. (Kovács Dávid képviselő az akkori kijelentéseiért az ülésen nyilvánosan bocsánatot kért Andruskó Imrétől.) A plusz 250 ezer eurót pedig úgy költötte el a hivatal, hogy arról a testület gyakorlatilag nem is tudott. Kérdés, mire ment el ez a pénz. Bohumír Kóňa, a városi hivatal gazdasági-pénzügyi főosztályának vezetője erre reagálva elmondta: a hivatalban a törvényeknek megfelelően valorizálták a béreket, ezen kívül a város rendezte végre elmaradását a városi lakások után fizetendő, nagyjavításokra szolgáló alap feltöltésével.

A főellenőr pozitívumként értékelte, hogy javult a helyi adók behajtása és csökkent a város hitelállománya (az 2014-es 19,3 százalékról 14,86 százalékra). Kritikusan szólt viszont arról, hogy a város nem használja ki eléggé a pályázati lehetőségeket. Jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy több 100 ezer euró értékű városi vagyon nincs leltárba véve, nincs egységes fellépés a jogcím nélküli vagyonhasználókkal szemben, szólt arról, hogy túlbürokratizált a hivatal részéről a szemétdíj befizetése alóli mentesség elintézésének módja (azon lakosok részére, akik nem tartózkodnak életvitelszerűen Komáromban). Csintalan Miklós egy intézkedéscsomag elfogadását is kérte a testülettől, amelynek egyes pontjai a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, illetve a hiányosságok eltávolítására irányulnak. Kérte az összes, város tulajdonában lévő vagyon kezelésének átértékelését, a jogcím nélküli vagyonhasználókkal szembeni egységes eljárást és a bérleti díj szisztematikus behajtását, a városi fenntartású intézmények fűtési és energetikai rendszerének átértékelését, az iskolák-óvodák költséghatékonyabb fűtési lehetőségének megvizsgálását és a leltárban lévő hiányok elhárítását.

A képviselők nagy többséggel elfogadták a zárszámadást és a főellenőr által beterjesztett intézkedéscsomagra is rábólintottak.

(komarom.online, nyitókép: visitkomarno.sk)