Harcsási ügy: Másodjára helyt adott a testület az ügyészi tiltakozásnak

Egy év elteltével vonták vissza egy telekeladásra vonatkozó határozatukat a képviselők; a vállalkozó pert fontolgat. Kétszer tárgyalt a városi önkormányzat egy ügyészi tiltakozásról; miután az első alkalommal a képviselők többsége nem adott helyt neki, az ügyészség az anyag ismételt tárgyalását kérte. Második alkalommal a testület helyt adott tiltakozásnak, és visszavonta egy korábbi, még 2015 áprilisában hozott határozatát – írja az Új Szó.

Az ügy lényege, hogy tavaly áprilisban a testület jóváhagyta közel félhektárnyi terület közvetlen eladását egy madari vállalkozó részére, mégpedig azon a címen, hogy a vállalkozásra használt területének megközelítéséhez van rá szüksége, azaz ún. szomszédos/határos telekről (priľahlý pozemok) van szó. A vételárat pedig – ebből az alapállásból kiindulva – a pontérték 40 százalékában állapította meg; azaz a vállalkozónak a teljes árhoz képest 80 ezer euróval kevesebbet kellett fizetnie érte. A vállalkozó 20-25 munkahely létrehozását ígérte, az új, közel 2 millió euró értékű gyártócsarnok építéséhez szükséges összeg nagy részét pedig uniós pályázatból készül előteremteni. Az év elején azonban valaki az ügyészségen támadta meg a testület határozatát, arra utalva, hogy a határos telek közel húszszorosa a vállalkozó által korábban megvásárolt területnek, ráadásul versenytárgyalás nélkül adta azt el neki a város, és kérte a határozat törvényességi felülvizsgálatát. Az ügyészség helyt adott a beadványnak. Az anyag megtárgyalásakor mindkét alkalommal komoly vita alakult ki a képviselők körében. Többen visszautasították az állítást, hogy a testület valóban törvénytelenül járt volna el, hiszen a jogszabály sem definiálja pontosan, mit takar a határos-szomszédos telek megfogalmazás. Másrészt a határozat megszavazásakor a munkahelyek létrehozásának támogatását tartották szem előtt. Ha pedig a határozat törvényellenes vagy a város számára nyilvánvalóan előnytelen lett volna, akkor Stubendek László polgármesternek eleve meg kellett volna vétóznia. Ellenvéleményként megfogalmazódott, hogy sem a szakbizottságok, sem a hivatal nem javasolta a telkek eladását ebben a formában – ami egyébként egy képviselői módosító javaslat nyomán került a határozatba. Ismételten rámutattak arra is, hogy a város közel 80 ezer euró bevételtől esett el.

A helyzetet bonyolítja, hogy a vállalkozó a kilátásba helyezte: ha a testület elfogadja az ügyészi tiltakozást, és ennek következtében meghiúsul a projekt, kész pert indítani a város ellen. Fekete Tamás hivatalvezető az ügyészi tiltakozás másodszori tárgyalása során elárulta: keresik a város és a vállalkozó számára is megfelelő megoldást, mert egyik félnek sem érdeke a pereskedés. Szóba jöhet a terület bérbe adása, illetve eladása, esetleg más helyen kínálnak fel eladásra telek a vállalkozó számára.

A képviselők – minimális többséggel – másodjára elfogadták az ügyészi figyelmeztetést és visszavonták a telek eladására vonatkozó eredeti határozatukat. Az ügynek, attól függően, milyen megállapodásra jut a városvezetés és a vállalkozó, bizonyára lesz még folytatása.

(Új Szó, 2016. május 3)