Leleplezték Görgey Artúr bronzszobrát az Európa-udvarban

Görgey Artúr bronzszobra a PALATINUS Polgári Társulás ötlete és javaslata alapján került az Európa-udvarba. A polgári társulás 2000-ben alakult, és ez a huszadik szobruk leleplezése volt.

A széleskörű nemzeti összefogás példájának titulált eseményen megjelent: Szalay-Bobrovniczky Alexandra asszony, Budapest Főváros Humán Főpolgármester-helyettese, Mihály Gábor, a szobor alkotója, Prokai Gábor művészettörténész, Ing. Studendek László Észak-Komárom valamint dr. Molnár Attila Dél- Komárom polgármestere.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra beszéde kezdetén magát Görgeyt idézte: “Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári.” Majd elmondta, Budapest támogatja a nemzeti összefogás ilyen és hasonló megnyilvánulásait, valamint megköszönte a Palatinus Polgári Társulásnak, hogy nemzeti hősünknek ily módon állítanak méltó emléket.

Prokai Gábor művészettörténész ismertette a sokakat megosztó Görgey Artúr honvédtábornok életét, kiemelve katonai rátermettségét és tehetségét. Példamutatását utolérhetetlennek titulálta. Úgy fogalmazott, Görgey szobrot állítani mai is állásfoglalás. Ezek után méltatta Mihály Gábort, Munkácsy-díjas szobrászművészt, a szobor alkotótját.

A szobrot, melyet Prokai Gábor a fennmaradásért küzdés jelképeként emlegetett Stubendek László és Molnár Attila polgármesterek együtt leplezték le. A műsorban Korpás Éva és Madarász András működött közre, mely a Magyar Nemzeti Himnusz eléneklésével zárult le.

Görgey Artúr 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére. A szabdságharc nyári hadjárata során az ő javaslatára fogdták el azt a haditervet, mely szerint a további hadműveleteket kifejezetten az osztrákok ellen Komárom térségéből kell irányítani. Részt vett az 1849. július 11-i második komáromi csatában is. 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos a szabadságharc minden ódiumát Görgeyre ruházta. Így a bukást követően Ausztriába internálták. Csak 1867-ben a kiegyezés után térhetett vissza Magyarországra. A szabadságharcot hatvanhét évvel élte túl.

(komaromonline.sk – MA)